# Trump enyhíti az orosz olajszankciókat, de Európa továbbra is vásárol-e moszkvai gázt?
Donald Trump amerikai elnök végrehajtási rendeletben írta alá az újonnan elfogadott orosz szankciók alóli mentességet, azzal érvelve, hogy a lépés az Egyesült Államok „nemzeti érdekét” szolgálja. Korábban Trump megállapodást jelentett be orosz dízelkészletek globális piacra juttatásáról is, hogy csökkentse az energiaárakat, amelyek az USA–Izrael Irán elleni háborúja idején megugrottak. Az amerikai pénzügyminisztérium 2027 áprilisáig mentesítette az orosz dízelértékesítést a szankciók alól. Trump orosz energiához való közeledése haragra gerjesztette Ukrajnát, az európai partnereket és sok amerikai tisztviselőt, akik szerint a lépés jutalmazza Moszkvát, miközben az folytatja négy és fél éve tartó háborúját szomszédja ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „ajándéknak” nevezte a dízelmegállapodást Vlagyimir Putyin számára, amely segít finanszírozni a háborús erőfeszítéseket.
Trump pénteki végrehajtási rendeletében számos tervezett, Oroszországgal kapcsolatos szankciót függesztett fel napokkal azok hatályba lépése előtt, köztük az orosz árukra kivetett vámokat és az ország olaj- és gázvásárlásáért járó büntetéseket. A most blokkolt intézkedések a múlt hónapban kétpárti támogatással elfogadott kongresszusi jogszabály részét képezték, amelyet a néhai Lindsay Graham amerikai szenátorról, Oroszország hangos kritikusáról neveztek el. A csomag akár 100 százalékos vámot is tartalmazott volna minden olyan árura, amelyet az orosz kőolaj vagy földgáz öt legnagyobb importőre – köztük Kína és India – szállít az Egyesült Államokba. Vaszilij Astrov, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének közgazdásza szerint a legnagyobb haszonélvező valószínűleg az orosz kormány lesz, mert a szankciók enyhítése azt jelenti, hogy az orosz olajat nem kell tovább árengedménnyel értékesíteni. Becslése szerint az orosz olaj hordónkénti többletárának minden dollárjából mintegy 60 cent „az államkasszába kerül”.
Kína és India a legnagyobb vásárlói az orosz kőolajnak: szeptemberben előbbi 6 milliárd euró, utóbbi 3,6 milliárd euró értékben vásárolt a Tiszta Levegő Kutatási Központ (CREA) adatai szerint. Magyarország és Szlovákia – a blokk orosz kőolajtilalma alóli mentességgel rendelkező, tengerparttal nem rendelkező uniós tagok – szintén jelentős vásárlók maradtak, szeptemberben együttesen 290 millió euró értékben vásároltak. Törökország ugyanebben a hónapban 172 millió euró értékben importált orosz kőolajat. Noha az EU szinte teljes tilalmat vezetett be az orosz olajra, továbbra is nagy mennyiségű orosz gázt importál, bár a tervek szerint jövőre kivezeti ezeket a behozatalokat. A németországi Urgewald kutatócsoport jelentése szerint idén januártól szeptemberig több mint 12 millió tonna orosz sarkvidéki LNG érkezett uniós kikötőkbe, ami 9,5 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Szeptemberben az uniós országok 817 millió euró értékben importáltak vezetékes gázt és 615 millió euró értékben cseppfolyósított földgázt (LNG). Franciaország és Hollandia volt a legnagyobb LNG-importőr, míg a vezetékes gáz tekintetében Magyarország importálta messze a legtöbbet, 414 millió euró értékben, őt követte Szlovákia és Bulgária.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Klaus Wright készítette, mely az Unsplash-on található.
