Románia vitatott választásai és a külső befolyás jelei

Románia vitatott választásait, amelyeket decemberben töröltek, május 4-én tartják, a második forduló pedig május 18-án lesz. Bár Călin Georgescu, a szélsőjobboldali volt jelölt, aki megnyerte a semmissé nyilvánított választás első fordulóját, most a tribünről figyeli a versenyt, miközben vizsgálat alatt áll az alkotmányos rend elleni cselekmények miatt, továbbra is befolyásos marad. Legutóbbi interjújában a „trumpista” politikai kommentátor Tucker Carlsonnal Georgescu lehetőséget kapott, hogy magát az amerikai elnökhöz hasonlítsa – ez nem újdonság, hiszen a kampány során is ezt tette. A romániai választási versenyben a szélsőjobboldali AUR vezetője, George Simion vezet a közvélemény-kutatások szerint, körülbelül 35%-os támogatottsággal. Őt követi a baloldali független Victor Ponta (23%), a liberális független és Bukarest polgármestere, Nicușor Dan (16%), valamint a kormányzó koalíció jelöltje, Crin Antonescu (15%). Nicușor Dan nemrég Moldovában is felkapott témává vált, miután a moldovai Ziarul de Gardă idézte, hogy „NATO-beavatkozást kérne, ha Oroszország megtámadná Moldovát”, és prioritásként kezelné az ország EU-csatlakozását. Közben Bulgáriában politikai konfliktus bontakozik ki, ahol egyes politikusok szerint Bojko Boriszov, a GERB párt vezetője indulhat az elnökválasztáson 2027-ben, ami megváltoztathatja az ország politikai dinamikáját. Ugyanakkor Horvátországban Zoran Milanović elnököt „orosz bábúnak” nevezték, miután Montenegróban ellenezte Ukrajna támogatását. A régióban folytatódnak a tüntetések is: március 15-én több tízezer magyar vonult fel Orbán Viktor kormánya ellen, míg Horvátországban betiltották az LGBT Pride eseményeket, ami nemzetközi tiltakozást váltott ki. Görögországban továbbra is tartanak a tüntetések a Tempi vasúti katasztrófa miatt, jelezve a közvélemény elégedetlenségét. Délkelet-Európa így továbbra is az európai integráció és a nacionalista törekvések, valamint a külső befolyásolási kísérletek között egyensúlyoz.

Google Hirdetés

### Románia vitatott választásai és a nemzetközi befolyásolás jelei

Románia május 4-én tartja a decemberben érvénytelenített vitatott elnökválasztás új fordulóját, a második forduló pedig május 18-ára várható. Bár Calin Georgescu, a szélsőjobboldali jelölt, aki az érvénytelenített első fordulót megnyerte, most nem indul, mivel nyomozás alatt áll az alkotmányos rend elleni cselekmények miatt, mégis jelentős befolyással bír. Georgescu nemrég interjút adott a Trump-párti kommentátor, Tucker Carlson számára, ahol önmagát hasonlította Joe Biden amerikai elnökhöz. Ez nem új keletű stratégia, hiszen a kampány során is gyakran hivatkozott Trump sorsára: *„Ami velem történt, az csak egy másolata Trump ügyének, apró eltérésekkel. Vádoltak választási csalással, orosz befolyással, pont mint Trumpot”* – mondta Georgescu a Newsweek Románia számára.

Bár Georgescu tagadja az orosz kapcsolatokat, több magas rangú orosz politikus, köztük Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter is támogatásáról nyilatkozott. Emellett a TikTok egy jelentése szerint több mint 27 000 hamis fiók segítette Georgescu és a szélsőjobboldali AUR párt kampányát a platformon. A közösségi hálózat befolyása vitatott: Albánia például egy évre betiltotta a TikTokot, mivel aggódtak a fiatalok körében elterjedt erőszak miatt, de ez a lépés szólásszabadsági aggályokat is felvetett.

### A választási verseny és a moldovai kapcsolatok

A Hotnews által összesített közvélemény-kutatások szerint a szélsőjobboldali AUR párt vezetője, George Simion áll az élen kb. 35%-os támogatottsággal, őt követi a baloldali független Victor Ponta (23%), a liberális független és Bukarest polgármestere, Nicușor Dan (16%), valamint a kormányzó koalíció jelöltje, Crin Antonescu (15%). Nicușor Dan nemrég vált ismertté Moldovában, miután a moldovai Ziarul de Garda újság idézte, miszerint *„NATO-beavatkozást kérne, ha Oroszország megtámadná Moldovát”*, és prioritásként kezelné az ország EU-csatlakozását.

### Bolgár és horvát politikai feszültségek

Bulgáriában a Mediapool arról számolt be, hogy egyes politikusok szeretnék, ha Bojko Boriszov, a GERB párt vezetője és volt miniszterelnök indulna az 2027-es elnökválasztáson, ami megváltoztathatná az ország politikai dinamikáját. Ugyanakkor a szocialista elnök, Rumen Radev vitatott kijelentése is felkavarta a közvéleményt, amikor azt mondta, hogy *„az ukrajnai háború Európát a mélybe rántja”*, ami Bulgária ambivalens helyzetét tükrözi az EU és Oroszország között.

Horvátországban pedig Zoran Milanović elnököt „orosz bábúnak” nevezte a Jutarnji List újság, miután Montenegróban ellenezte Ukrajna további támogatását.

### Tüntetések a régióban

– **Magyarország**: Tízezrek tüntettek március 15-én Orbán Viktor kormánya ellen, miközben a kormány betiltotta a Budapest Pride-ot, amit a Human Rights Watch intézet azonnali EU-beavatkozást követelt.

– **Görögország**: Az Efimerida ton Syntakton arról írt, hogy a diákok továbbra is utcára vonulnak a Tempi vasúti katasztrófa miatt, jelezve a kormány iránti elégedetlenséget.

Délkelet-Európa így egyre inkább az európai integráció és a nacionalista törekvések, valamint a külső befolyásolás (különösen Oroszország és az USA) kereszttüzébe kerül, miközben a polgárok tüntetéseivel próbálják megvédeni a demokratikus értékeket.

Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.

Forrás: https://voxeurop.eu/en/romanian-elections-protests-greece-hungary/.

A képet Majkl Velner készítette, mely az Unsplash-on található.

Hírdetés