Az Európát sújtó aszály történelmi mélypontra süllyesztette a Duna vízszintjét, ami arra kényszerítette Magyarországot, hogy leállítsa egyetlen atomerőművét. A 2 gigawattos paksi atomerőmű, amely az ország áramtermelésének körülbelül a felét biztosítja, tegnap este már csak kapacitásának alig több mint 10 százalékán működött, miután a Duna rekord alacsony szintre apadt. A szovjet korszakból származó reaktorok hűtéséhez a folyó vizére támaszkodnak, de a szívófúvókák már nem érik el a vizet. Az egész Európán átívelő folyó vízszintje olyan alacsony, hogy a múlt hét végén egy elsüllyedt náci hajó is előkerült a mederből. A vízügyi hatóság előrejelzése szerint a Németországból a Fekete-tengerbe ömlő folyó vízszintje a következő napokban tovább csökkenhet.
Az erőmű Magyarország éves áramtermelésének mintegy 40 százalékát biztosítja, de az üzemeltető szerint a leállítás „elkerülhetetlen”. „A legkritikusabb öt nap áll előttünk” – mondta Magyar Péter miniszterelnök, hozzátéve: „Holnap a paksi atomerőmű nem fog termelni, miközben a legforróbb, 40 fokos napok várnak ránk.” Európa nagy részét elhúzódó hőhullám és aszály sújtja, ami az egész kontinensen csökkenti a folyók vízszintjét, és aggodalmakat kelt a vízellátás, a folyami hajózás és az áramtermelés terén. A hőség továbbá súlyosbítja az egész Európában tomboló erdőtüzeket is. A legsúlyosabban érintett országok közé tartozik Görögország, ahol ma reggel is még mindig küzdenek a lángokkal.
A Duna történelmi vízszintje felszínre hozta a mederben rejlő régi autók, hajók és fegyverek maradványait is. Magyar Péter figyelmeztetett, hogy a paksi atomerőmű hetekig is üzemképtelen maradhat a Duna alacsony vízállása miatt, hozzátéve: „Az áramhálózat, a közszolgáltatások és magunk is óriási nyomás alá kerülünk.” Hangsúlyozta, hogy a leállítás időpontjáról „az erőmű vezetősége dönt, szigorú biztonsági protokollt követve”. Elmondta, hogy a kormány felhívására a háztartások és több mint 300 vállalat önkéntes áramfogyasztás-csökkentése 400 MW-tal mérsékelte a keresletet, ezzel enyhítve a hálózatra nehezedő nyomást. „Egyelőre nincs szükség kötelező fogyasztáskorlátozásra a vállalatoknál” – mondta Magyar, ugyanakkor hozzátette, hogy szükség esetén a kormány akár hétfőtől bevezethet korlátozásokat.
A görögországi helyzet továbbra is kritikus, ahol a főváros régiójában mélyebbre hatoltak a lángok, és hétfő hajnalban újabb evakuálásokra kényszerítették a hatóságokat a hétvégi helikopterbaleset után. A két legénységi tag – egy görög és egy dán állampolgár – életét vesztette, amikor helikopterük összeütközött egy másikkal a Psatha tengerparti terület közelében, miközben a péntek reggel kezdődött tüzet oltották. A lángok a hétvégén keresztül tomboltak a fenyőerdőkben és a bozótosokban, amelyeket gyakran megakadályoztak a vízledobó repülőgépek működésében. A tűzoltóság vasárnap közölte, hogy a tűz feltehetően egy hibás áramvezeték szikráiból keletkezett, amely egy magán szélgenerátor-létesítményből szállította az áramot a fő hálózatba. Két embert letartóztattak – egy villamosmérnököt, aki az áramprojekt tervezéséért és felügyeletéért volt felelős, valamint egy vállalkozót, aki az áramátviteli hálózat építésében vett részt. Mindkettőjüket súlyos gyújtogatás vádjával illetik, és a hatóságok elfogatóparancsot adtak ki a szélgenerátor cég tulajdonosa ellen is.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Leonhard Niederwimmer készítette, mely az Unsplash-on található.
