### **Ősi DNS-vizsgálat feltárta a magyar, finn és észt népek szibériai gyökereit**
Egy új tanulmány szerint a mai magyar, finn és észt nyelvű népcsoportok jelentős szibériai örökséggel rendelkeznek. Ezek a gyökerek valószínűleg egy, a közép- és kelet-ázsiai Altáj-hegység erdős sztyeppéin élő csoporttól erednek, amely mintegy 4500 évvel ezelőtt nyugat felé vándorolt. Az ősi DNS-vizsgálat rávilágított, hogy ez a csoport patrilineáris volt, vagyis az apai ágon öröklődött a csoporttagság. Azonban bár az ősi genetikai anyag nyomon követheti a népvándorlásokat, a nyelvterjedés pontos nyomon követése nehézségekbe ütközik. Ezért a kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem bizonyítják egyértelműen a nyelvi kapcsolatot ezen népek és az ősi genetikai mintázat között.
### **Szibériából induló vándorlás**
A *Nature* folyóiratban közölt tanulmányban a kutatók 180, észak-eurázsiai területeken élt egyén maradványait elemezték, akik a mezolitikum és a bronzkor (11 000–4000 évvel ezelőtt) között éltek. Az adatbázisukba több mint 1300 korábban vizsgált ősi genom is bekerült, amelyeket összehasonlítottak a modern népcsoportokéval. A legfontosabb eredmény a késő neolitikum és a korai bronzkor (4500–3200 évvel ezelőtt) közötti időszakból származó genomból került elő. A kutatók egy olyan DNS-mintázatot azonosítottak, amelyet *Yakutia_LNBA*-ként jelöltek meg, és amely egyértelműen kapcsolódott az uráli nyelvcsaládba tartozó ősi és modern népcsoportokhoz.
Az uráli nyelvek több mint 20 nyelvet ölelnek fel, de legismertebb képviselői az észt, a finn és a magyar. Ezek a nyelvek különösen érdekesek a nyelvészek számára, mert eltérnek az őket körülvevő indoeurópai nyelvektől. A tanulmány szerzője, Tian Chen Zeng kiemelte, hogy a szomszédos indoeurópai nyelvű népcsoportok nem hordozzák ezt a szibériai örökséget, míg az uráli nyelvű csoportokban szinte mindig jelen van.
### **A nyelv és a genetika összetett kapcsolata**
Bár a genetikai eredmények erős kapcsolatot mutatnak az uráli nyelvterjedéssel, a nyelv és a DNS közötti összefüggés nem egyértelmű. Catherine Frieman, az Ausztrál Nemzeti Egyetem archeológusa hangsúlyozta, hogy a genetikai háttér nem feltétlenül tükrözi a beszélt nyelvet, és figyelembe kell venni a többnyelvűség szerepét a történelem során. Zeng szerint azonban a nyelvi változás gyakran népvándorlással járt, ami genetikai nyomot hagyhatott.
A tanulmány fontos lépés az uráli népek eredetének feltárásában, de további kutatásokra van szükség a nyelvi és kulturális folyamatok pontosabb megértéséhez.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Nicolai Traasdahl Tarp készítette, mely az Unsplash-on található.
