Neural hírek logo
Nagyvállalatok nyírbálják a 2027-es egészségbiztosítási juttatásokat

Nagyvállalatok nyírbálják a 2027-es egészségbiztosítási juttatásokat

Több nagyvállalat – köztük a Walt Disney, a Starbucks, a Bloomberg és a Deloitte – 2027-től jelentős egészségügyi juttatáscsökkentéseket vezet be, ami súlyosan érintheti a munkavállalókat. A PwC előrejelzése szerint a kereskedelmi egészségügyi költségek 2027-ben 9%-kal, az Aon szerint akár 9,5%-kal is emelkedhetnek, így az egy munkavállalóra jutó átlagos költség meghaladhatja a 19 000 dollárt. A cégek a házastársi fedezet szűkítésétől a GLP-1 fogyókúrás gyógyszerek támogatásának megszüntetéséig több eszközzel próbálják visszafogni a kiadásokat, miközben a terheket egyre inkább a dolgozókra hárítják. A szakértők szerint a költségáthárítás helyett új stratégiákra – például közvetlen gyógyszergyári megoldásokra vagy egyéni egészségügyi számlákra – lenne szükség a fenntartható egészségbiztosítás érdekében.

**Több nagyvállalat is visszafogja a 2027-es egészségügyi juttatásokat, ami súlyos csapás a munkavállalókra**

Az egészségbiztosítás az egyik legfontosabb tényező, amikor az amerikaiak munkát vállalnak vagy megtartják azt, ám néhány hét leforgása alatt több nagy munkáltató is bejelentette, hogy 2027-től csökkenti vagy átalakítja az egészségügyi juttatásokat – írja a USA Today. A Walt Disney, a Bloomberg, a Starbucks, a Deloitte és Dallas városa is olyan intézkedéseket vezet be, amelyekkel kordában kívánják tartani az egészségügyi kiadásokat. Ezek közé tartozik a házastársra vonatkozó biztosítási fedezet szűkítése, egyes csomagopciók megszüntetése, valamint a gyógyszertámogatások csökkentése. Az egészségbiztosítási tervek közel két évtizede a legnagyobb orvosi költségnövekedést vetítik előre: a PwC tanácsadó cég szerint a kereskedelmi egészségügyi költségek 2027-ben várhatóan 9 százalékkal emelkednek. Az Aon biztosító ennél is nagyobb, 9,5 százalékos drágulást jósol, amivel az egy munkavállalóra jutó átlagos költség meghaladja a 19 000 dollárt. A szakértők szerint ezek a juttatáscsökkentések pusztító hatásúak lehetnek a dolgozókra, ha nekik kell magukra vállalniuk az egészségügyi költségek nagyobb részét. A ValuePenguin pénzügyi kutatóintézet felmérése szerint az amerikaiaknak már így is szűkös a keretük a munkaadói biztosításon kívüli egészségbiztosításra: a megkérdezett 2001 felnőtt 42 százaléka havonta kevesebb mint 100 dollárt tudna kényelmesen fizetni, 23 százalékuk pedig 100 és 249 dollár közötti összeget.

A konkrét vállalati változások széles skálán mozognak. A Walt Disney 2027-től nem fedezi a dolgozó házastársát a céges egészségbiztosítási tervben, ha annak saját munkaadójánál van lehetősége biztosításra; ez a módosítás a vállalat több mint 200 000 amerikai munkavállalóját érinti. A Starbucks a nyílt regisztrációs időszak kezdetén sokkolta a dolgozókat azzal, hogy egyes munkavállalók esetében csaknem megduplázta az egészségbiztosítás árát, és csökkentette a munkáltatói hozzájárulás arányát. Emellett októbertől megszünteti a GLP-1 súlycsökkentő gyógyszerek fedezetét. A Bloomberg LP történetében először havi díjfizetésre kötelezi alkalmazottait, a Deloitte pedig a „Center” tehetségszegmensben dolgozók (belső IT-, pénzügyi és adminisztratív munkakörök) fizetett szülői szabadságát a felére, nyolc hétre csökkenti január 1-jétől, valamint megszünteti az 50 000 dolláros örökbefogadási és béranyasági költségtérítési programot – amely az IVF-hez kapcsolódó költségeket is fedezte –, továbbá a nyugdíjjárulék-elhatárolást december 31. után. Dallas városi tanácsa szeptember 16-án szavaz arról a javaslatról, amely megszüntetné a fix összegű (copay) biztosítási tervet, és véget vetne a GLP-1 gyógyszerek fedezetének azoknál a dolgozóknál, akik a készítményt fogyás céljából használják.

A juttatások átalakítása azt jelenti, hogy a vállalatok egyre nagyobb egészségügyi terhet hárítanak a munkavállalókra. A Marsh tanácsadó cég felmérése szerint a munkáltatók 59 százaléka tervez költségcsökkentő változtatásokat az egészségügyi juttatásokban 2027-ben, beleértve olyan tervmódosításokat, mint a magasabb önrész, amely növeli a tagok saját zsebből fizetendő kiadásait. A Marsh szerint a legalább 500 főt foglalkoztató nagy munkáltatók mintegy kétharmada várhatóan jövőre emeli a munkavállalók díjfizetési részarányát is. Ez azt jelenti, hogy 2027-ben sok dolgozó bérlevonása az egészségbiztosításért nagyobb mértékben nő, mint a 8,2 százalékos átlagos összköltség-emelkedés. Tim Zellers, a Gibson kockázatkezelési és biztosítási cég munkavállalói juttatási tanácsadója a LinkedInen írt bejegyzésében rámutatott: „Ezek a lépések csökkenthetik a munkáltatói kiadásokat, de a juttatások csökkentése nem ugyanaz, mint az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentése. Csupán azt változtatjuk meg, hogy ki fizet érte. Talán a jobb kérdés az lenne: »Miért fizetünk eleve ennyit?«”

Mivel a költségek egyszerű áthárítása nem működött, a vállalatoknak új stratégiát kell keresniük – ez pedig Paul Pruitt, a nagy költségű vényköteles gyógyszerek beszerzéskezelési megoldását kínáló SHARx társalapítója szerint akár „a hagyományos biztosítási játékból való kiszállás” is lehet. Ha egy cég megvizsgálja például a dolgozói gyógyszerhasználatot, kiderülhet, hogy a költségek nagy részét egy szűk, drágább gyógyszereket használó csoport okozza. A PwC szerint a gyógyszerköltségek továbbra is felülmúlják az általános orvosi költségtrendet. Pruitt szerint a drágább gyógyszerek a felhasználás 10 százalékát tehetik ki, de a kiadások 90 százalékát viszik el, így a kérdés az, hogyan lehet kontrollálni a „hiperfogyasztókat”, a kiugró eseteket. Az egyik megoldás, hogy a cégek megkerülik a biztosítókat ezeknél a márkás gyógyszereknél, és közvetlenül a beteghez szóló opciókat alkalmaznak, hasonlóan az Amazon Pharmacyhez vagy a Mark Cuban Cost Plus Drug Co.-hoz. A hagyományos biztosítás megtartható az amúgy is alacsony árú, tömegesen használt gyógyszerekre, míg a drága, nehezen beszerezhető készítményekre integrálható egy olyan megoldás, mint a SHARx vagy az AscellaHealth, ahol a dolgozók alacsonyabb áron kereshetik meg a szükséges gyógyszert. Egy másik lehetőség, amelyet a vállalatok fontolgatnak az egységes csoportos tervek helyettesítésére, az egyéni fedezetű egészségügyi térítési konstrukció (ICHRÁ). Az Employee Benefits Research Institute (EBRI) tanulmánya szerint a jelenleg egészségügyi juttatást kínáló vállalkozások egyharmada valószínűsíti az ICHRA bevezetését a következő két évben. Ezekben a konstrukciókban a szervezetek fix, havi, adómentes térítést nyújtanak a dolgozóknak az egyéni egészségbiztosítási díjakra és más elszámolható egészségügyi kiadásokra, a döntés pedig a munkavállalóé: ő választja ki és vásárolja meg azt az egyéni biztosítási tervet, amelynek orvosihálózata, fedezeti szintje és havi díja leginkább megfelel személyes és családi igényeinek. Az átállás azonban nehéz lehet, mert a dolgozók ragaszkodhatnak a megszokott csoportos tervhez, és bizonytalan, hogy az ICHRA valóban olcsóbb lenne-e számukra – figyelmeztet az EBRI.


Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.

Forrás: https://www.usatoday.com/story/money/personal-finance/healthcare/2026/09/12/health-benefit-cuts-disney-starbucks-2027/91671778007/.

A képet The Worthy Goods készítette, mely az Unsplash-on található.

Neural hírek

Több nagyvállalat – köztük a Walt Disney, a Starbucks, a Bloomberg és a Deloitte – 2027-től jelentős egészségügyi juttatáscsökkentéseket vezet be, ami súlyosan érintheti a
Az Apple újabb bizonyítékokat tárt fel az OpenAI elleni perében, amelyek súlyosan érintik a feltételezett üzleti titoklopást. A vállalat szerint a volt mérnök, Chang Liu
A Claude Fable 5.1 nevű mesterséges intelligencia egyetlen nap leforgása alatt megfejtette Sir Thomas Urquhart 370 éve megoldatlan Cyphral Distich rejtjelét, amely 1899 óta nyílt
Magyar Péter miniszterelnök hirtelen véget vetett elődje Oroszországgal ápolt meleg kapcsolatainak: Magyarország 10 orosz diplomatát utasított ki. A Kreml válaszul a gázszállítások leállítását fontolgatja. Míg
**Antonelli szerint a Ferrari nagyot lépett előre az új motorral, és szoros csatára számít a pole pozícióért.** A Mercedes versenyzője szerint a vörösök tempója már
A Mars kutatása évtizedek óta izgalmas kérdéseket vet fel: volt-e valaha élet a vörös bolygón, és létezhet-e még ma is. A tudományos vizsgálatok szerint a

Kertészet