**Magyar Péter kormányfő élesen szakított elődje Oroszországgal ápolt meleg kapcsolataival: Magyarország 10 orosz diplomatát kiutasított. A Kreml válaszul a gázszállítások leállítását fontolgatja.** Amíg Viktor Orbán volt hatalmon, egyetlen más EU-tagállam sem volt annyira Oroszország-barát, mint Magyarország. A miniszterelnök látható készsége arra, hogy az orosz elnök szolgálatára legyen, még a „Putyin pinschere” vagy „Kremlin-ügynök” gúnynevet is kiérdemelte. Magyarországot évekig biztonsági kockázatnak tekintették mind az EU-ban, mind a NATO-ban, és az orosz titkosszolgálatok hosszú ideig nagyrészt akadálytalanul működhettek az országban. Idén februárban napvilágra került, hogy Szijjártó Péter, Orbán 2014 és 2026 közötti külügyminisztere bizalmas információkat adott át az EU-ülésről orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak. Mindez idén májusban ért véget, amikor Magyar Péter vezetésével hivatalba lépett az új kormány.
**Egyértelmű jelzés Oroszország felé** – Az Orbán-korszak kormányvonalától való határozott eltávolodásként Magyarország új miniszterelnöke már többször élesen bírálta Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, a kormány pedig nemrég Oroszországot Magyarország nemzetbiztonságára nézve fenyegetésnek nyilvánította. A héten a Kreml elleni eddigi legnagyobb lépésként 10 orosz diplomatát utasítottak ki olyan tevékenység miatt, amely „a Bécsi Egyezmény értelmében elfogadhatatlan a diplomaták számára” – jelentette be Anita Orbán magyar külügyminiszter (nem rokona a volt miniszterelnöknek). Bár a külügyminiszter nem adott részleteket, a megfogalmazást általában úgy értelmezik, hogy az érintett diplomaták kémek voltak. Orbán szerint a döntés „védi Magyarország biztonságát és szuverenitását”, hozzátéve: „Ez nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Oroszországgal. Magyarország a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása alapján kívánja folytatni a szükséges párbeszédet.”
**Régi szövetségek helyreállítása** – A miniszter rövid bejelentése azonnal rengeteg címlapot és kommentárt generált – ami aligha meglepő, tekintve, hogy ez nemcsak a kormány Oroszország-politikájának 180 fokos fordulatát bizonyítja, hanem az 1989/1990-es kommunizmus összeomlása óta az egyik legkeményebb Moszkva elleni diplomáciai szankció is. Peter Tarjani titkosszolgálati szakértő az Index magyar hírportálnak nyilatkozva azt mondta, ez „nem diplomáciai konfliktus, hanem komoly titkosszolgálati ügy”, és hogy ezzel a döntéssel Magyarország egyúttal „visszatér szövetségesei biztonságpolitikájának fősodrába”. Andras Racz politológus és vezető magyar Oroszország-szakértő az MTI-nek azt nyilatkozta, Magyarország volt az egyetlen EU- és NATO-tagállam, amely az elmúlt években nem hajtott végre ilyen kiutasítást, és szerinte ezt a lépést „valójában már négy és fél évvel ezelőtt meg kellett volna tenni”. Hozzátette: „Magyarország most rendezi régi tartozását szövetségeseivel szemben.”
**Az orosz gáztól való függés?** – Viktor Orbán idején Magyarország volt az egyetlen EU-ország, amely soha nem ítélte el fenntartások nélkül Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúját; sőt, uralkodásának utolsó két évében Orbán még Ukrajnát és a Nyugatot is hibáztatta az orosz agresszióért. De már jóval korábban – egészen 2010-es hatalomra kerülése után is – feltűnően Oroszország-barát vonalat követett, amit többek között azzal indokolt, hogy Magyarország szinte a régió bármely más országánál jobban függ az orosz energiaellátástól. Kormányának ismételt állítását, miszerint az orosz gáz olcsóbb, már rég megcáfolták; ráadásul a paksi atomerőmű orosz támogatással történő bővítése évtizedekre drágán fog fájni Magyarországnak. Mindezek fényében Orbán szoros oroszországi kötődései máig rejtélyesek maradnak.
**Abszurd helyzetek** – Magyarország számára az Oroszországhoz való közelség gyakran abszurd helyzetekhez vezetett, amelyek az ország nemzetbiztonságát kockáztatták, miközben Orbán ismételten azt mondta kritikusainak, hogy épp ők jelentenek fenyegetést Magyarország szuverenitására. Az orosz titkosszolgálat ügynökei például évekig vettek részt katonai jellegű kiképzéseken a szélsőjobboldali színtéren egészen 2016-ig. 2012-től kezdve orosz titkosszolgálati operatívok évekig hatalmas mennyiségű adatot loptak a magyar külügyminisztériumból és más szervektől anélkül, hogy a kormány valaha nyilvánosan elítélte volna. 2019-ben Oroszország engedélyt kapott arra, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) székhelyét Budapestre helyezze át; a bankot „kémbankként” ismerték, mivel vezetésében az orosz FSB titkosszolgálathoz köthető vagy azzal kapcsolatban lévő személyek ültek. Csak miután az Egyesült Államok 2023-ban szankciókat vezetett be a bank ellen, hagyta el az ismét Magyarországot. Szabolcs Panyi oknyomozó újságíró az elmúlt években többször figyelmeztetett arra, hogy Magyarország az orosz titkosszolgálatok „logisztikai központjává és telepítési zónájává” vált, ezáltal az egész régiót veszélyeztetve.
**Az Orbán-féle Oroszország-barát kurzus elutasítása** – Orbán szigorúan Oroszország-barát irányvonalát sok magyar határozottan elutasította. Magyar Péter és Tisza pártjának határozottan EU-párti orientációja jelentős szerepet játszott a párt idei választási győzelmében; a tavaszi választási gyűléseken gyakran lehetett látni az EU-zászlót, és spontán „Oroszok, menjetek haza!” kiáltások is gyakran elhangzottak. Viktor Orbántól eltérően Magyar és a Tisza vezető politikusai meg vannak győződve arról, hogy Magyarország helye kizárólag az Európai Unióban van, és az országnak csak pragmatikus, alacsony szintű kapcsolatokat kell fenntartania Oroszországgal. Ennek ellenére sok megfigyelő és szakértő meglepődött azon, milyen radikálisan fordult el a Magyar-kormány Oroszországtól. Andras Telkes, a magyar külföldi hírszerzés (IH) egykori helyettes vezetője a Népszava című lapban azt írta, a diplomaták kiutasítása azt mutatja, hogy az orosz titkosszolgálatok jelenléte Magyarországon nyilvánvalóan „nagyon mély”, és az országnak komoly problémája van. Telkes szerint a 10 diplomata kiutasítása segít újjáépíteni a Magyarországba vetett bizalmat a NATO-szövetségesek titkosszolgálatainak szemében. A döntést jelentősnek nevezte: „Két-három ember kiutasítása jelzés lett volna. Tíz ember kiutasítása már háborút jelent.” Telkes hozzátette, a kiutasítások komoly biztonsági problémát teremtenek Magyarország számára.
**Elzárja-e Moszkva a csapokat?** – Az orosz külügyminisztérium szóvivője éles szavakkal ítélte el a diplomaták kiutasítását, „oroszellenes lobbiráól” beszélt Budapesten, és „kemény és fájdalmas” választ jelentett be. Andrej Kolesznik orosz parlamenti képviselő, az Állami Duma védelmi bizottságának tagja azt mondta, a kormány mérlegelni fogja a Magyarországnak szánt gázszállítások leállítását. Anita Orbán külügyminiszter az új magyar kormányban mindenkinél jobban ismeri az ilyen orosz fenyegetéseket: 2007-ben doktori disszertációját Oroszország közép-európai energiapolitikájáról írta, egy évvel később pedig könyvet jelentetett meg „Hatalom, energia és az új orosz imperializmus” címmel.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.dw.com/en/magyar-vs-moscow-hungary-toughens-stance-toward-russia/a-79223424.
A képet Ervin Lukacs készítette, mely az Unsplash-on található.
