Magyarország parlamentje András Bakát, a 73 éves, elismert bírót és a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta államfővé. Bár a magyar köztársasági elnök szerepe nagyrészt reprezentatív, Baka hivatali ideje várhatóan viharos lesz. Feladata az lesz, hogy felügyelje Peter Magyar miniszterelnök törekvéseit, amelyek Viktor Orbán korábbi miniszterelnök által kiépített, összefonódó gazdasági és politikai hatalmi rendszer felszámolására irányulnak, valamint felügyelje az új alkotmány megírását is, amely Orbán 2011-es alkotmányát váltja fel. „Nem építhetjük fel az új Magyarországot bosszúra” – mondta András Baka a parlamentben, miután 140 szavazattal 6 ellenében megválasztották. „A társadalom többsége most a felszabadulás és a remény érzését érzi. Mások csalódottságot és bizonytalanságot éreznek” – tette hozzá. „Egy demokratikus társadalomban ez nem rendellenesség, hanem természetes állapot.”
Orbán pártjának, a Fidesznek mind az 51 képviselője kivonult a teremből a szavazás előtt, tiltakozásul kedvenc jelöltjük, Tamás Sulyok múlt havi tisztségéből való eltávolítása ellen. Beszédében András Baka megígérte, hogy a lehető legszélesebb körű vitát folytatják az új alkotmány megalkotásáról. A hivatalba lépése óta a Magyar-kormány azonnal támadásba lendült Orbán öröksége ellen: huszonhét törvényt fogadtak el, és két alkotmánymódosítást hajtottak végre. A migrációs, Covid- és ukrajnai háborús veszélyhelyzeteket – amelyeket Orbán rendeleti kormányzásra használt – mind megszüntették. A Fidesz-kormány által kritikus újságírók és civil szervezetek támadására használt Szuverenitásvédelmi Hivatalt feloszlatták, helyette Nemzeti Vagyonvisszaszerző és -védő Hivatalt hoztak létre, amely széleskörű jogkörökkel rendelkezik az állami pénzek korábbi kormány alatti elsikkasztásával vádolt személyek kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására.
A Fidesz azzal vádolja a Tisza-kormányt, hogy „zsarnokságot” épít ki. Iróniája a sorsnak, hogy 2011-ben éppen ők távolították el Bakát a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról, amiért megpróbálta megakadályozni a jogállamiság aláásását. A közszolgálati rádió és televízió július 9-e óta szünetelteti adását, miközben átalakítják hírműsoraikat; a kitűzött cél az, hogy visszaállítsák függetlenségüket, megszüntetve a Fidesz-korszakbeli kormányzati propagandaszervek szerepét. Egyéb kulcsfontosságú változások az alkotmány 16. és 17. módosításai révén valósultak meg, amelyek a miniszterelnököt két, a képviselőket pedig három ciklusra korlátozzák. Visszaállították továbbá az Alkotmánybíróság azon jogkörét is, hogy felülvizsgálhassa a parlament törvényeit, amelyet a Fidesz elvett tőlük.
Ha a Tisza-többség szelíd elnökre számít Bakában, kellemes meglepetésben lehet részük. Egy BBC-interjúban, még mielőtt felkérték volna a posztra, világossá tette, hogy ellenzi a képviselői mandátumok korlátozását, mivel az a választók szabad választójogának megsértése. Baka tizenhét évig szolgált magyar bíróként az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban. „Nem vagyok politikus ember” – mondta a BBC-nek a múlt hónapban. „A politikába szakmai, jogi gondolkodásmódom révén kerültem bele.” Bakát ma átmeneti szereplőként választották meg. A megválasztását lehetővé tevő alkotmánymódosítás értelmében az új elnök valószínűleg csak az új alkotmány hatálybalépéséig – vagy legfeljebb öt évig – marad hivatalában. Keddi parlamenti beszédében Baka világossá tette, hogy szembeszáll a magyarok erős vezetőkben való bizalmával. „Az állam nem önmagáért van” – mondta beszéde végén. „Az emberekért van.”
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.bbc.co.uk/news/articles/clyed7rem5no.
A képet Ervin Lukacs készítette, mely az Unsplash-on található.
