**Claudette Zepeda divatfilozófiája: a „dopamin-öltözködés” és a mexikói örökség találkozása**
Claudette Zepeda, a díjnyertes séf, a Bobby Flay’s The Line című új tévésorozat versenyzője és a Cooking the Borderlands című szakácskönyv szerzője őszintén mesél arról, hogyan ötvözi a konyhai praktikumot a merész, játékos divattal. Mint mondja, munka közben kötényt és Blundstone bakancsot visel, de ha a nap engedi, szeret „lányosnak, szórakoztatónak és szeszélyesnek” látszani. „Valaki egyszer megkérdezte tőlem: ‚Hogyan választod ki, mit vegyél fel különleges alkalmakra?’ – és azt feleltem: ‚Hát, én vagyok az alkalom.’” Zepeda nem hisz abban, hogy bizonyos ruhák csak bizonyos környezetbe valók; szándékosan hétfőn is felveszi a „különleges alkalmi” darabjait. Stílusában egyszerre jelenik meg a gótikus vonzalom – „van bennem egy kis Wednesday Addams” – és a mexikói kultúra halálhoz való természetes viszonya, ezért a fekete színt gyakran dobja fel egy-egy feltűnő színfolttal, például cukorkaszínű magassarkúval.
A séf számára a divat a mexikói nőiesség ünneplése is. „A mexikói kultúrában a történelem legszebb, legszókimondóbb asszonyai élnek” – mondja, példaképként említve Alejandra Guzmánt, Mexikó Madonnáját, valamint a telenovellák drámai jelmezeit és kiegészítőit. Egy barátja által tervezett Ada & Edith ruhához ezüst csizmát visel, ami gyerekkori Pretty Woman-élményét idézi: „Amikor felveszem ezeket a csizmákat, olyan szexinek érzem magam, mintha le tudnám győzni a világot.” A kiegészítők náluk családi örökség: mint meséli, Guadalajarában egész bevásárlóközpont működik koktél-ékszereknek. A praktikum sem hiányzik: 17 éves kora óta erős dioptriás szemüveget hord, és mivel sűrűn összetöri, körülbelül 30 dolláros darabokat keres, mostanában a Zeelool kínálatából. „A feltűnésre öltözés a kultúránk része – még amikor lezserebben megyünk tortillát venni a molinóba, akkor is kifogástalan a köröm és merész a piros rúzs.”
Zepeda öltözködése önkifejezés és önbizalomépítés is egyben. Egy Mr. Snuffleupagus hangulatú felső például emlékezteti, hogy ne vegye túl komolyan magát: ha mindenki öltönyben ül egy meetingen, ő a legjobb értelemben kilóg. Gyerekkorában határozott volt – negyedikesen iskolai tanácstagi pénztárosnak választották –, de ez az önbizalom később, különösen a korai anyaság idején megkopott. Ma, fiatal felnőtt lánya édesanyjaként folyamatosan azon gondolkodik, mit tanít neki: „Ha bizonytalan vagyok, ő hogyan fogja magabiztosan meghódítani a világot?” Amikor lendületre van szüksége, szellemi seregét – nagymamáját és őseit – hívja segítségül. Kedvenc szakácskönyv-fejezete, a „From My Mother’s Hips” azoknak a recepteknek állít emléket, amelyeken felnőtt, és azoknak a nőknek, akik megmutatták neki, mit jelent nőnek lenni. „A családomban minden nő díva és teljesen önmaga; ők tanítottak meg helyet foglalni. A legbüszkébb receptjeim gyerekkori visszatekintések, például a Bananas Foster, amely ikonikus volt nálunk.” A fotózásokon saját maga által „business mulletnek” nevezett öltözéket visel – felül csinos, alul melegítőnadrág –, és olyan darabokat is szívesen felvesz, amelyeket tinédzserként hordott volna a haverokkal.
A cikk vége felé Zepeda megosztja, hogy a mexikói kultúrában a feltűnő öltözködés és az igényes megjelenés a mindennapok része, még a legegyszerűbb teendőknél is. Történetei rávilágítanak arra, hogy a ruha nálunk nem csupán funkcionális vagy esztétikai kérdés, hanem identitás, örökség és önbizalom hordozója. Az interjú végén a szerző köszönetet mond Claudette-nek, és felhívja a figyelmet a szakácskönyvére, valamint más, hasonló heti outfit-naplókra is. A fotókat Valeria Metz készítette a Cup of Jo számára.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://cupofjo.com/2026/10/01/a-week-of-outfits-claudette-zepeda/.
A képet Jhunelle Francis Sardido készítette, mely az Unsplash-on található.
