Magyarország parlamentje hétfőn elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását célozza, akit az előző miniszterelnök, Orbán Viktor híveként tartanak számon. Az intézkedés része az ország új vezetésének törekvésének, hogy lebontsa Orbán évtizedes, autokratikus rendszerét. Az áprilisban elsöprő győzelmet arató miniszterelnök, Magyar Péter és europatista, középjobb Tisza Pártja kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben, ami lehetővé teszi számukra az alkotmányos változtatásokat és Orbán 16 év alatt bevezetett számos politikájának visszavonását.
Az alkotmánymódosítás, amelynek deklarált célja “a jogállami demokrácia helyreállítása”, 139 igen és 6 nem szavazattal ment át. A Tisza képviselői állva tapsoltak a szavazás után, míg Orbán szélsőjobboldali Fidesz-pártjának képviselői bojkottálták az ülést. A szavazás előtt Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy ez “jelentős nap a modern Magyarország és a demokratikus átmenet történetében”. Magyar azzal érvelt, hogy Sulyok nem felelt meg az elnöki szerepének, mert nem állt ellen az Orbán-kormány antidemokratikus lépéseinek. A választási kampány során többször is megígérte Sulyok eltávolítását, és pártja nagy győzelmét egyértelmű felhatalmazásnak tekinti a választóktól ezen ígéret teljesítésére.
A Fidesz azonban azzal érvel, hogy az új alkotmánymódosítás “példátlan” támadás Magyarország demokratikus rendje ellen, és a múlt héten mintegy 3000 embert vonzó tiltakozást szerveztek ellene, amelyen Orbán nem vett részt. Hétfőn Orbán egy fotót posztolt Magyar Péterről Facebookon a “Demokratikus Magyarország: 1990-2026” felirattal – utalva a rendszerváltás óta eltelt időszakra. Bár a magyar köztársasági elnök szerepe többnyire ceremoniális, ő felelős a törvények aláírásáért, és jogában áll a parlament által elfogadott törvényjavaslatokat az Alkotmánybíróság elé terjeszteni felülvizsgálatra. Ez aggodalmat kelt az új kormány támogatói között, hogy Sulyok, mint Orbán-korszakban kinevezett elnök, ezzel akadályozhatja terveiket.
A májusi hivatalba lépése óta a kormány gyorsan hozzálátott annak, amit Magyar Orbán “maffiájának” nevez, lebontásához, számos politikai kinevezettet és olyan intézményvezetőt eltávolítva, akikről úgy vélték, hogy elősegítették Orbán autokratikus rezsimjét. Felfüggesztették a közszolgálati televízió és rádió hírszolgálatát – amelyet Magyar szerint Orbán pártjának “propagandagyáraként” működött –, és bezárták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelyet Orbán ellenfelei a kritikusok megfélemlítésének és a független média elhallgattatásának eszközeként tartottak számon. A szavazás előtt Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a módosítás “szétzilálja a jogrendszert, aláássa a jogállamiságot és korlátozza a demokráciát”, és bejelentette lemondását, mivel a módosításban szereplő 12 éves képviselői mandátumkorlát miatt nem indulhat a következő választáson.
Sulyoknak öt napja van aláírni a módosítást. Ha nem teszi meg, a Tisza megígérte, hogy megindítja ellene az impeachment eljárást. Ha Sulyokot eltávolítják, a parlament új elnököt választ, amíg a kormány ősszel végrehajtja a tervezett alkotmányos reformokat, vagy legfeljebb öt évre. A módosítás bírósági reformokat is bevezet, és létrehoz egy új hatóságot, amelynek feladata az Orbán-kormány állítólagos pénzügyi visszaéléseinek feltárása lesz. A Fidesz támogatói hétfő este gyertyás virrasztást tartottak a parlament épülete előtt, tiltakozva Magyar kormányának általuk “zsarnokságnak” nevezett cselekedetei ellen.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Tícia Vesztergombi készítette, mely az Unsplash-on található.
