A francia elnök, Emmanuel Macron szimbolikus gesztusa a múlt júniusban világosan jelezte a globális akkumulátoripar átalakulását: egy bányászlámpát tartott a bal, egy korszerű lítium-akkumulátort pedig a jobb kezében. A történelmi szénbányászatról ismert Douai városában, ahol egy kínai befektetés által létrehozott akkumulátorgyár épül, Macron egy „gazdasági és ökológiai forradalomról” beszélt. A mellett álló férfi, Zhang Lei, az Envision kínai vállalat alapítója volt, amely jelentős technológiát és több milliárd eurós beruházást hozott a projektbe. Ez a jelenet jól összefoglalja a kínai akkumulátoripar globális előretörésének egyik kulcsfontosságú stratégiáját: a helyi gyártásba történő technológiaátadást és közvetlen beruházást világszerte.
A lítium-akkumulátorok, amelyek stabilizálják a megújuló energiát és hajtják az elektromos autókat, mára stratégiai fontosságúvá váltak, és Kína vált a szektor domináns szereplőjévé. A CATL, a BYD vagy az Envision vállalatok után több mint 80%-os részesedéssel bírnak a globális akkumulátorsejt-gyártásban. Azonban a legújabb fejlemény, hogy ezek a cégek most gyors ütemben telepítik előretörésüket Kínán túlra is. Az elmúlt évtizedben legalább 68 gyárat építettek vagy jelentettek be külföldön, több mint 45 milliárd dolláros összberuházással. A Rhodium Group elemzése szerint 2024 volt az első év, amikor a kínai elektromos jármű- és akkumulátorcégek több pénzt fektettek a hazai piacon kívül, mint azon belül. Ez nem csupán a „Kínában készült” címke exportja, hanem a csúcstechnológia és a hatékony tömeggyártási know-how globális terjesztése, amely versenyképesebbé teszi őket a hagyományos nyugati gyártókkal szemben.
Ennek a sikernek az egyik alapja a kínai kormány és iparág korai és masszív támogatása, beleértve a kutatás-fejlesztést és a szakképzést. Brian Engle, egy amerikai akkumulátor-ipari szövetség elnöke elmondta, hogy 2019-ben egy kínai műszaki egyetem laborjában több mint 60 végzős hallgatót látott akkumulátorokon dolgozni, egy léptéket, amit az USA-ban egyetlen egyetemen sem talált meg. A heves belföldi verseny és a lokális ösztönzők mellett ma már a külföldi gyárak is magasabb jövedelmezőséget kínálnak számukra, ahogyan a CATL pénzügyi jelentése is mutatja. Emiatt a kínai cégek üdvözlettel fogadtatnak világszerte: Brazíliától Spanyolországon át az Egyesült Államokig számos politikai vezető nyilvánosan együtt ünnepel velük új gyárak bejelentését.
Azonban a sikertörténetek mögött kihívások is felmerülnek, amint a tervek valódi gyárakká válnak. A helyi munkaerő felhasználására tett ígéretek nem mindig valósulnak meg, és a környezeti lábnyom, valamint az erőforrás-használat (például a víz) gyakran vitákat és tiltakozásokat vált ki, ahogyan azt a CATL magyarországi üzeme esetében is tapasztalni lehetett. Ezek a problémák visszatükrözik azt a globális dilemmát, amit korábban a nyugati technológiaóriások, mint az Apple, kínai gyáraival kapcsolatban is felvetettek: ki használja ki kit, és kinek a javára szolgál végül a fejlett technológia átadása és a helyi gyártás? Ahogy Kína akkumulátortechnológiája hódít a világban, a kínai cégek kerülnek most abba a pozícióba, ahol ők maguk kell, hogy megválaszolják ezeket a kérdéseket.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.wired.com/story/chinese-ev-batteries/.
A képet Roberto Sorin készítette, mely az Unsplash-on található.
