Harcsaszezon 2025: mikortól engedélyezett a harcsa horgászata 2025-ben?
A Magyarországon érvényes halfajokra vonatkozó horgászati tilalmakat a MOHOSZ és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet szabályozza. A harcsára vonatkozó fajlagos tilalom 2025-ben május 5-től június 13. éjfélig tartott, így június 14-én nulla órától hivatalosan is indul a harcsaszezon!
Fontos tudni, hogy a Duna, Tisza, Dráva és a Tisza-tó területein szintén június 13-ig tartott a tilalom, tehát az egész ország területén ma éjféltől lehet újra célzottan harcsára horgászni!
Figyelem! A Duna HOFESZ (Fejér-vármegyei) szakaszán, a helyi horgászrend szerint, harcsára horgászni csak június 16. hétfőtől szabad!
🎣 A harcsahorgászat legnépszerűbb technikái, hogy felkészült legyél a harcsaszezonra
A harcsázás valódi kihívás, amely türelmet, tudást és erős felszerelést igényel. A kezdő és haladó horgászok körében is több technika terjedt el:
1. 🎣 Kuttyogatás – a magyar klasszikus
A kuttyogatás a harcsahorgászat egyik legősibb, és egyben leglátványosabb formája. A módszer lényege, hogy egy úgynevezett kuttyogató nevű fa vagy műanyag eszközzel speciális hangot hozunk létre a víz felszínén. Ez a hang a természetben előforduló, zsákmány által keltett rezgésekre emlékezteti a harcsát, amit támadásként értelmez. A módszer különösen a nyári hónapokban eredményes, amikor a harcsa aktívan vadászik a melegebb vízrétegekben.
A kuttyogatás leginkább csónakból végzett technika, ahol az aktív horgász mozgás, hang és csali kombinációjával próbálja becserkészni a halat. Fontos, hogy ne verjük túl hangosan a vizet, hiszen a túl erős rezgések riaszthatják is a halakat. A kuttyogatás ritmusát, erejét és időzítését gyakran hosszú gyakorlat után lehet igazán jól elsajátítani – de ha egyszer ráérez az ember, igazi adrenalinbomba.
Különösen hatékony alkonyatkor és hajnalban, de éjszaka is működhet, főként, ha a víz nyugodt, és a hőmérséklet nem esik drasztikusan. A csali lehet élőhal, halszelet vagy pelletes-halas kombináció is – a lényeg, hogy a harcsa számára mozgó vagy szag alapján érzékelhető táplálékot kínáljunk. A kuttyogatás egy izgalmas, interaktív módszer, amely azonnali kapásokkal is megörvendeztethet bennünket, ha jól csináljuk.
2. 🐟 Fenekezés élő vagy döglött hallal
A klasszikus fenekező horgászat az egyik legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott módszer harcsára, főleg tavakon, holtágakon vagy lassú folyószakaszokon. Az élő- vagy döghalas csalival történő horgászat lényege, hogy a csalit a mederfenékre vagy annak közelébe juttatjuk, ahol a harcsa jellemzően vadászik. A módszer nagy előnye, hogy rendkívül passzív is lehet – kiváló például hosszú éjszakai pecákhoz.
A leggyakrabban használt csalik ebben a módszerben a kárász, bodorka. Az élő hal mozgása ingerli a harcsát, míg a döglött hal (vagy halszelet) a vízben terjedő szaga révén vonzza oda. A horog elhelyezése rendkívül fontos: legyen kellően nagy és erős, mert a harcsa csontos szájába nem minden horog akad könnyen.
A fenekezéshez szükség van erős felszerelésre: minimum 150 grammos dobósúlyú botra, erős fonott zsinórra és megbízható kapásjelző rendszerre. Egy jól felépített szerelék hosszú órákig is képes bent maradni a vízben, főként, ha a környéken etetést is alkalmazunk. Ez a módszer különösen alkalmas horgásztavaknál vagy olyan folyószakaszokon, ahol kevesebb a vízmozgás és nagyobb eséllyel veszi fel a csalit egy rejtőzködő harcsa.
3. 🧲 Pelletes vagy bojlis harcsázás – a modern megközelítés
A pelletes és bojlis harcsázás az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségre tett szert, különösen a modern horgásztavak és fizetős vizek világában. A technika alapja, hogy a harcsa szaglását és táplálékfelismerő képességét kihasználva nagyméretű, illatosított, általában halliszt- vagy májalapú pelletekkel csalogatjuk a ragadozót. Ezek az anyagok szinte ellenállhatatlanok a táplálékkereső halak számára.
A bojlik és pelletek használata elsősorban azoknak kedvez, akik hosszabb távra terveznek – akár több napos horgászat során is kiválóan működnek. Az etetés kulcsszerepet játszik: ha megfelelő mennyiségű csalogatóanyagot juttatunk a horgászhelyre, a harcsák gyakran visszatérnek, sőt, akár rendszeresen látogatják a helyet. A csalik mérete itt fontos: minél nagyobb a pellet, annál szelektívebb a horgászat.
A módszer előnye, hogy nem igényel élő csalihalat, így környezetbarátabb és kevésbé kényelmetlen a kezelése. A szerelékek általában in-line ólmozással vagy csúszóólommal készülnek, a horog fölött elhelyezett hajszálelőkére fűzve a bojlit vagy pelletet. A pelletes harcsázás különösen eredményes lehet hajnali és késő esti órákban, amikor a harcsa aktívan keresi a táplálékot.
4. 🌀 Pergetés nagy műcsalikkal – csak a bátraknak
A pergetés harcsára talán az egyik legtechnikásabb és legdinamikusabb módja a horgászatnak. A módszer során a horgász aktívan dobál és húz vissza különféle nagy méretű műcsalikat – például gumihalakat, twistereket vagy wobblereket – amelyek utánozzák a harcsa természetes zsákmányát. A cél, hogy vizuálisan és vibrációval provokáljuk ki a ragadozó támadását.
A harcsapergetéshez elengedhetetlen egy masszív, erős gerincű bot és megfelelő orsó, amely bírja a nagy terhelést. A műcsalik kiválasztásakor figyeljünk arra, hogy a harcsa érzékszerveire hassunk: használjunk nagy, mozgékony farkú gumihalakat, különféle nagyméretű úszó, vagy süllyedő wobblereket.. Fontos az is, hogy a visszahúzás sebességét és ritmusát időről időre változtassuk – ez váltja ki leginkább a kapást.
Ez a technika főleg folyókon és nagyobb tavakon működik, ahol a harcsa aktívabban mozog és nagyobb területet jár be. A naplemente utáni és kora hajnali órákban a legeredményesebb, de borongós napokon nappal is működhet. Pergetni nem könnyű – sok dobás, kevés kapás, de amikor bekövetkezik az elemi erejű rávágás, az mindenért kárpótol.
🏆 A magyar harcsarekord – pontos adatokkal és érdekességekkel
📏 A jelenlegi rekord
A 2025. május 3-án a Palotási Víztározónál kifogott harcsa lett Magyarország leghosszabb példánya: 265 cm hosszú, 116 cm kerületű, és 106 kg súlyú. A fogást Jankovich Krisztián vitte véghez vízben állós cserkeléssel (küszívás), majd visszaengedte a halat – így az új rekord nem csak méretben, de felelős horgászként is példaértékű
🏅 Mi volt az előző rekord?
Korábban 256 cm hosszú, 119,4 kg-os harcsa tartotta a hosszrekordot, melyet Bányai Péter fogott ki 2024. június 11-én a veszprémi Széki-tóból A méretében és tömegében is rendkívül impozáns fogás – kevesen képesek ennek közelébe kerülni.
Bár az ilyen példányok ritkák, Magyarországon rendszeresen kerülnek horogra 30–50 kg közötti harcsák – különösen a Tiszán, Dunán, illetve a Desedán és a Balaton nádasainál.
🤯 5 érdekesség, amit kevesen tudnak a harcsáról
- Hallása elképesztően jó – A kuttyogatás sikere nem véletlen: a harcsa érzékeli az alacsony frekvenciájú hangokat.
- Lassan növekszik – Egy 20 kilós példány akár 20-25 éves is lehet!
- Kiváló “apuka” – A hím harcsa őrzi az ikrákat és a frissen kikelt ivadékokat.
- Szájjal érzékel – A harcsa bajuszai és szájának belseje is érzékeny, ezekkel tapogatja le a zsákmányt.
- Tud levegőt nyelni – Oxigénszegény vízben a harcsa képes közvetlenül a felszínről levegőt venni.
🧭 Hol érdemes próbálkozni?
A 2025-ös harcsaszezonra az alábbi vizeket ajánljuk célzott harcsázásra:
- Duna – különösen a Csepel-sziget környéke és Baja alatti szakaszok
- Tisza és Tisza-tó – a holtágak és mélyebb mederrészek igazi harcsaparadicsomok
- Deseda-tó – Somogyország nagy tava, híres óriás harcsáiról
- Balaton – a nádasok mentén és a déli part mélyebb árkaiban is érdemes próbálkozni
🏁 Összegzés – Harcsára fel, indul a harcsaszezon!
2025. június 14 éjféltől szabad a harcsázás, hivatalosan is elindult a 2025-ös harcsaszezon! Akár kuttyogatással, akár élő csalival vagy pergetve próbálkozol, a siker kulcsa a türelem, a helyismeret és az éjszakai aktivitás. És ne feledd: a harcsa nem csak zsákmány – egy olyan legendás hal, amelynek megfogása igazi trófeaélmény.
Fogj nagyot, és engedd el – vagy készíts róla egy fotót, ami bejárja a netet!
