**Csütörtök és péntek szabad — örökre? Az üzleti vezetők egyre gyakrabban vizionálják, hogy az AI lerövidíti a munkahétet**
Egyre több üzleti vezető beszél arról, hogy a mesterséges intelligencia radikálisan lerövidítheti a munkahetet. Jeff Bezos nemrég a Fox Newsnak kijelentette, hogy az AI megnöveli a dolgozók termelékenységét, így három nap alatt végezhetik el azt, ami korábban öt napot vett igénybe — szerinte a kétkeresős háztartások is választássá válhatnak a kényszer helyett. Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója évek óta azt jósolja, hogy a következő generáció már csak heti három és fél napot fog dolgozni, míg Eric Yuan, a Zoom vezére szerint minden vállalat támogatni fogja a három-négy napos munkahetet. Bill Gates is többször felvetette, hogy az intelligencia széles körű, ingyenes hozzáférése átalakítja a munka természetét, és sokan „csak heti két-három napot” fognak dolgozni. Mark Cuban szerint az AI-ügynökök már rögtön „egy órával” csökkentik a munkanapot, Elon Musk pedig még tovább ment: szerinte a munka „opcionálissá” válik, és az emberek szórakozásból fogják végezni — bár idén arra figyelmeztetett, hogy az átmenet „rögös” lesz, és az állami kifizetéseket nevezte a legjobb megoldásnak az AI okozta munkanélküliség miatti jövedelemkiesés pótlására.
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója ellentétes állásponton van: szerinte az emberek túlságosan versengők és élvezik a küzdelmet ahhoz, hogy drasztikusan kevesebbet dolgozzanak. Bár a technológiai innovációk történelmileg mindig több szabadidőt ígértek, „soha nem kapjuk meg a négynapos munkahét ígéretét társadalmi szinten — és nem számítok rá, hogy az AI ezen változtat” — mondta. Alex Tabarrok közgazdászprofesszor a Business Insidernek nyilatkozva úgy véli, a vezetők azért hirdetik a rövidebb munkahetet, mert „ez történt a múltban is”, és szerinte ez „valószínűbb”, mint a tömeges munkanélküliség — részben mert kételkedik abban, hogy ne maradna semmi tennivaló az emberek számára. „Biztosan kitalálnak valamit az okos AI-k!” — tette hozzá, megjegyezve, hogy az emberek rugalmasak, és folyamatosan új munkaköröket találnak ki.
Tabarrok egy áprilisi blogbejegyzésében rávilágított egy másik okra is, amiért az üzleti vezetők a kevesebb munka és több szabadidő közös víziója köré tömörülnek. Ha az AI a munkanélküliségi rátát 40 százalékra tornázná, az „katasztrofálisnak” hangzana, ezzel szemben a háromnapos munkahét kilátása „csodálatosnak” tűnik. Pedig a ledolgozott órák száma ugyanannyi, akár a népesség 60 százaléka dolgozik és 40 százaléka munkanélküli, akár mindenki dolgozik, de a szokásos órák 60 százalékában. A „katasztrófa és a csodaország közötti különbség az elosztásban rejlik” — írta, hozzátéve, hogy nehezebb megvédeni azt az álláspontot, miszerint az AI tönkreteszi a megélhetéseket ahelyett, hogy növelné a termelékenységet. Hangsúlyozta, hogy a munkacsökkenés nem lenne példátlan: az egy főre jutó éves munkaórák száma az Egyesült Államokban 1870 óta mintegy 40 százalékkal csökkent, miközben a munkanélküliség nem nőtt, és az emberek gyermekkora, nyugdíjas évei és várható élettartama is meghosszabbodott. Az élet során munkával töltött idő aránya ugyanezen időszak alatt körülbelül 30 százalékról nagyjából 10 százalékra zsugorodott. „Már egyszer véghezvittük a szabadidő masszív növelését — nincs okunk arra, hogy ne tegyük meg újra” — zárta.
Akár őszinték, akár optimisták, akár számítók, a felsővezetők sorban állnak, hogy a munka jövőjéről egy vonzó víziót népszerűsítsenek a fájdalmas helyett.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Jazmin Quaynor készítette, mely az Unsplash-on található.
