Az európai aszály a Duna vízszintjét rekordalacsony szintre süllyesztette, ami arra kényszerítette Magyarországot, hogy leállítsa egyetlen atomerőművét. A 2 gigawattos paksi atomerőmű, amely az ország áramtermelésének körülbelül a felét biztosítja, tegnap este már csak kapacitásának alig több mint 10 százalékán működött, miután a Duna vízszintje rekord mélypontra süllyedt. A szovjet korszakból származó paksi reaktorok hűtéséhez a folyó vizére támaszkodnak, de a szívófúvókák már nem érik el a vizet. A kontinens folyójának vízszintje olyan alacsony, hogy a múlt hét végén felszínre került egy elsüllyedt náci hajó is. A vízügyi hatóság előrejelzése szerint a Németországtól a Fekete-tengerig folyó folyó vízszintje a következő napokban tovább csökkenhet.
Az erőmű az ország éves áramtermelésének mintegy 40 százalékát adja, az üzemeltető szerint a leállás „elkerülhetetlen”. „A legkritikusabb öt nap áll előttünk” – mondta Magyar Péter miniszterelnök, hozzátéve: „Holnap a paksi atomerőmű nem fog áramot termelni, miközben a legforróbb, 40 fokos napok várnak ránk.” Európa nagy részét elhúzódó hőség és aszály sújtja, ami az egész kontinensen csökkentette a folyók vízszintjét, és aggodalmakat keltett a vízellátás, a folyami szállítás és az áramtermelés miatt. A hőség tovább fokozta az Európában tomboló erdőtüzeket is. A leginkább érintett országok közé tartozik Görögország, amely ma reggel is még mindig erdőtüzekkel küzd.
A Duna történelmi rekordot jelentő alacsony vízszintje felszínre hozta a régi autók, hajók és fegyverek maradványait a folyómederben. A hatóságok hétfőn hajnali első fénykor öt vízszóró repülőgépet és további öt helikoptert küldtek, hogy segítsenek a több száz tűzoltónak, akik Athéntól nyugatra egy nagy erdőtűzzel küzdenek, miután két tűzoltó helikopter a levegőben összeütközött, és ketten meghaltak. Az Európai Bizottság szerint az Európai Unióban idén már csaknem félmillió hektárnyi terület égett le erdőtüzekben. Több mint 1400 tüzet észleltek, amelyek csaknem 20 millió tonna szén-dioxidot juttattak a légkörbe.
Magyar miniszterelnök figyelmeztetett, hogy a paksi atomerőmű hetekig is leállhat a Duna alacsony vízszintje miatt, hozzátéve: „Az áramhálózat, a közszolgáltatások és mi magunk is óriási nyomás alá kerülünk.” Hozzátette, hogy a leállítás időpontjáról „az erőmű vezetősége dönt, szigorú biztonsági protokollt követve”. Elmondta, hogy a kormány felhívására a háztartások és több mint 300 vállalat önkéntes áramfogyasztás-csökkentése 400 MW-tal csökkentette a keresletet, enyhítve ezzel a hálózatra nehezedő nyomást. A vízszintcsökkenés a hajózást és a turizmust is megzavarta Magyarországon, és több mint 100 városban és faluban, köztük Budapest külvárosában is vízhasználati korlátozásokat vezettek be.
A Duna vízszintje annyira alacsony, hogy a múlt héten felszínre került egy második világháborús náci hajó. A német hajó akkor bukkant elő, amikor a szerbiai Prahovónál a folyó vízszintje újabb rekordot döntött egy újabb rekkenő hőhullám közepette. Úgy vélik, hogy a német haditengerészet a háború utolsó napjaiban süllyesztette el a hajót, miközben a legénység a szovjet hadsereg elől menekült. Az Európai Beruházási Bank szerint mintegy 200 hajó, köztük teherszállító hajók és uszályok fekszenek a Duna fenekén. A roncsok veszélyeztetik a folyón közlekedő kereskedelmi hajók forgalmát, és Szerbiának évente mintegy 4,3 millió fontjába kerül a törmelék eltávolítása.
Görögországban a lángok mélyebbre hatoltak a főváros régiójába, ami hétfőn hajnali órákban újabb evakuálásokat tett szükségessé a hétvégi helikopterbaleset után. A két személyzeti tag – egy görög és egy dán állampolgár – akkor halt meg, amikor helikopterük összeütközött egy másikkal a tengerparti Psatha közelében, miközben a péntek reggel kezdődött tüzet oltották. A tűz a hétvégén keresztül tombolt a fenyőerdőkben és a bozótosokban, amelyet viharos erejű szél korbácsolt, ami gyakran megakadályozta a vízszóró repülőgépek működését. A második helikopter legénységét – egy görög és egy brit állampolgárt – kórházba szállították, ahol sérüléseik könnyűnek bizonyultak. Hétfőn az erős szél alábbhagyott, ami reményt adott arra, hogy a tüzet oltó csaknem 500 tűzoltó meg tudja állítani a tűz előrenyomulását.
A hatóságok azonban arra figyelmeztettek, hogy a nagyobb Athén régiója, Attika továbbra is magas erdőtűz-kockázatnak van kitéve az előre jelzett hőmérséklet-emelkedés miatt. Több mint 1000 embert evakuáltak a régióból, köztük több mint 250 embert, akiket csónakokkal mentettek ki a környék strandjairól. Hétfőn hajnalban további három területre adtak ki evakuálási parancsot, miközben a csapatok tűzgyűrűk kialakításán dolgoztak egy erdőben, hogy megállítsák a lángok előrenyomulását. Görögország tűzoltósága vasárnap közölte, hogy a tűz valószínűleg egy hibás távvezeték szikrái miatt keletkezett, amely egy magán szélerőműből szállította az áramot a fő hálózatba. Két embert letartóztattak – egy villamosmérnököt, aki a projekt tervezéséért és felügyeletéért volt felelős, és egy vállalkozót, aki a villamosenergia-átviteli hálózat építésében vett részt. Mindkettőjüket súlyos gyújtogatás vádjával vádolják, míg a hatóságok elfogatóparancsot adtak ki a szélerőművet üzemeltető cég tulajdonosa ellen is.
Görögországban minden nyáron pusztító erdőtüzek vannak, mivel a forró, száraz körülmények és a gyakran erős szél miatt könnyen keletkeznek nagy tüzek apró szikrákból. A tűzkockázat csökkentésére irányuló intézkedéseket, például a grillezési tilalmat és bizonyos kültéri munkák, például a hegesztés és a motoros fűrészek használatának tilalmát gyakran figyelmen kívül hagyják. Az országban évente előforduló több száz erdőtűz túlnyomó többségét gondatlanság okozza. Egyes tüzeket azonban szándékosan gyújtanak. Vasárnap a görög hatóságok közölték, hogy letartóztattak egy férfit Kefalónián, akit azzal gyanúsítanak, hogy tüzet gyújtott, amely gyorsan terjedt a sziget délkeleti részén, és a közeli falvak kiürítését váltotta ki. Nyugatabbra, Franciaország legnagyobb erdőtüze vasárnap este a határain belül maradt, miután 224 000 embert menekülésre kényszerített, ami az ország legnagyobb polgári evakuálása lehetett békeidőben. A 162 négyzetmérföldes területen még mindig parázsló gócpontok égtek, ezrek nem tudtak hazatérni, és csaknem 3000 tűzoltót vetettek be a Gironde-i mega tűz és egy második provence-i tűz ellen. Franciaország és Spanyolország tüzei együttesen mintegy harmincezer embert űztek el otthonaikból és nyaralóhelyeikről, kiürítették a közösségeket az európai nyár csúcsán, és az egyidejű katasztrófák miatt a segélyszolgálatok is túlfeszítetten dolgoztak.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet redcharlie készítette, mely az Unsplash-on található.
