A tudomány legnagyobb kérdései gyakran nem csupán megválaszolatlanok, hanem elvileg is megválaszolhatatlanok lehetnek – erre a felismerésre épül a Scientific American „Impossible Questions” (Lehetetlen kérdések) különkiadása, valamint a Vox népszerű podcastja, az Unexplainable, amely több mint öt éve foglalkozik a tudomány rejtélyeivel a sötét anyag természetétől egészen az emberi sejtek működéséig. A műsort vezető Noam Hassenfeld szerint a tudomány lényege az őszinteség: elfogadni, hogy a kutatók is esendő emberek, akik hibázhatnak, és a legfontosabb, hogy nyíltan beszéljünk arról, amit még nem tudunk. A podcast filozófiája szerint nem kell feltétlenül kozmikus léptékű, egzisztenciális kérdésekig mennünk ahhoz, hogy izgalmas rejtélyekre bukkanjunk – elég, ha olyan hétköznapi dolgokra gondolunk, mint hogy miért nem értjük pontosan, hogyan maradnak fenn a kerékpárok, miért sírunk, vagy hogy miért nem tud néhány ember böfögni.
A beszélgetés rávilágít arra, hogy a tudományos megismerés határai korántsem olyan egyértelműek, mint gondolnánk. Hassenfeld szerint soha nem szabad azt mondani, hogy „soha”, hiszen számos egykor megoldhatatlannak hitt kérdésre mára megtaláltuk a választ. Vannak azonban olyan problémák, amelyek elvileg is megközelíthetetlennek tűnnek – például az a felvetés, hogy az egész megfigyelhető univerzum valójában egy fekete lyuk belsejében létezik-e, ami azért különösen nehéz kérdés, mert a fekete lyukból nem lehet kijutni, így a válasz talán csak egy hihetetlenül nagy, a Hold körül megépített részecskegyorsítóval lenne elérhető. Emellett felmerül az etikai dilemma is: bizonyos kérdések megválaszolása veszélyes lehet, ahogy az atom bomba kifejlesztéséhez vezető kutatások esetében is, míg másokat csak etikátlan módszerekkel lehetne megoldani – például az IVF során felmerülő, egyre mélyülő válogatási dilemmák kapcsán.
A tudományos tudatlanság mértéke önmagában is lenyűgöző: a világóceán aljának kevesebb mint egyharmadát térképeztük fel, nem igazán értjük, hogyan működik a szaglás, és az univerzum 95 százalékát a sötét anyag és a sötét energia teszi ki, amelyekről alig tudunk valamit. Hassenfeld szerint mindez nem elkeserítő, hanem épp ellenkezőleg: hálára ad okot mindazért, amit eddig felfedeztünk, és izgalmat kelt a jövőbeli lehetőségek iránt. Ahogy fogalmaz, tudásunk olyan, mint egy kis gyertya a sötétségben – közelről soknak tűnik, de ha kizoomolunk, rájövünk, mennyi mindent nem tudunk még. A rejtélyek elfogadása visszahozza a varázslatot a világba, és emlékeztet arra, hogy bolygónk és az univerzum végtelenül bonyolult, miközben rengeteg ember fáradozik azon, hogy jobban megértse – és bár soha nem fogunk mindent megérteni, mindig többet fogunk tudni, mint most.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.scientificamerican.com/article/why-we-love-unexplainable-mysteries/.
A képet David Clode készítette, mely az Unsplash-on található.
