### A „Háztartástan” mint feminista ideológia és alapvető életvezetési tudás
A „Háztartástan” vagy „Család- és Fogyasztástudomány” – korábban gyakran nevetség tárgya – valójában egy olyan tudományág, amely az élet alapvető készségeit tanítja: pénzügyek kezelését, egészséges főzést, gyermeknevelést vagy akár barátságok építését. Eredetileg a 19. században Skóciában indult mozgalomként, amely a nők munkáját és a háztartási feladatokat próbálta tudományos alapokra helyezni. A forradalmi ötlet mögött az állt, hogy a nők otthoni munkája – bár társadalmilag gyakran láthatatlan – létfontosságú a gazdaság és a családok működéséhez. Az ipari forradalom után a nemi szerepek elváltak, és a nők feladata lett a gyermeknevelés, a főzés és a háztartás vezetése, miközben ezt a munkát gyakran nem fizették meg. Az olyan úttörők, mint Catherine Beecher (Harriet Beecher Stowe nővére), harcoltak azért, hogy ezek a készségek iskolákban taníthatóvá váljanak.
### A tudomány és a mindennapi élet találkozása
Az Egyesült Államokban az 1862-es „land-grant” törvény értelmében minden államban létrejöttek olyan egyetemek (pl. Ohio State, Cornell), amelyek célja a mezőgazdasági, háztartási és műszaki ismeretek terjesztése volt. A Cornell Egyetem Háztartástudományi Karát a táplálkozástudomány specialistája, Flora Rose alapította, és olyan területeket ölelt fel, mint a fogyasztói gazdaságtan, a környezettervezés, az egészségügy vagy a textiltudomány. Urie Bronfenbrenner, a 20. század egyik legnagyobb fejlődéslélektana szakértője is itt dolgozott, mert úgy vélte: a gyermek fejlődését csak a családi és közösségi kapcsolatok kontextusában lehet megérteni. A Háztartástan tehát nem csupán praktikus készségeket adott át, hanem tudományos megközelítést kínált a mindennapi élet kihívásaira.
### A női munka társadalmi elismerésének hiánya
Furcsának tűnhet, hogy a Háztartástan területéhez kapcsolódó készségeket – például a gyermekgondozást, a pénzügyi tervezést vagy az egészséges táplálkozást – ma is gyakran lebecsülik, miközben ugyanezek a szolgáltatások piaci értéke óriási. Egy amerikai gyermekmegőrzés éves költsége akár 15 000 dollár is lehet, és a rendszeres éttermezés drágább, mint a házi főzés. A probléma gyökere valószínűleg abban rejlik, hogy ezeket a tevékenységeket hagyományosan nők végzik, és társadalmilag alulértékeltek. A Háztartástan története tehát nem csupán az oktatásról szól, hanem arról is, hogyan kezeljük a nemi egyenlőtlenségeket és a láthatatlan munka elismerését. Danielle Dreilinger könyve (*The Secret History of Home Economics*) mélyebb betekintést nyújt ennek a dinamikus tudományágnak a múltjába.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Marcos Gabarda készítette, mely az Unsplash-on található.
