A Federal Reserve szerdán 2023 óta először emelte az irányadó kamatlábakat. Az átlagos amerikai háztartás számára ez azt jelenti, hogy a hitelfelvétel – legyen szó kölcsönről, jelzáloghitelről vagy hitelkártyáról – drágulni fog. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa: a lakbérektől és élelmiszerektől kezdve a háztartási gépeken át az elektronikai cikkekig mindennek az ára már az elmúlt másfél évben is folyamatosan emelkedett. A Fed lépésének célja az infláció hűtése: a jegybank egyik fő célkitűzése az árstabilitás biztosítása és az infláció éves szinten 2%-on tartása.
Ám hiába hajtott végre a Fed 2022 és 2023 között egy sor agresszív kamatemelést a COVID-járvány utáni rekordmagas infláció megfékezésére, az árak nem tértek vissza a normális szintre. Az infláció ugyanis nem a tényleges árcédulán szereplő összeg, hanem az árak emelkedésének üteme. Ha tehát az infláció a jelenlegi 3,4%-ról 2%-ra csökkenne, az árak továbbra is emelkednének – igaz, lassabb tempóban. Kathryn Anne Edwards független közgazdász és szakpolitikai tanácsadó szerint az infláció leszorítása valójában nem fogja csökkenteni az árakat: a magasabb árszint már kikerült a zsákból. Amit igazán fájdalmasan érzékelünk, az az árak több éven át tartó halmozott növekedése, és ez belátható időn belül nem fog megoldódni – mondta a szakértő. Ehhez jön még a politikai infláció, vagyis a Trump-kormány vám- és kereskedelempolitikája, az iráni háború, a fiskális ösztönzők és egyéb tényezők által okozott áremelkedés. Edwards szerint hacsak az infláció most nem csökken gyorsan, valószínűleg hosszú időszak következik kis mértékű kamatemelésekből.
Az úgynevezett „AI-adó” mindannyiunkat sújtja: a kütyük árának emelkedésének egyik fő oka az AI-robbanás. A mesterséges intelligencia szolgáltatásait működtető adatközpontok falják a memóriachipeket, a tárolókapacitást és az áramot, ami mindenki más számára is megdrágítja a költségeket. Az Apple nemrég emelte eszközei – köztük új telefonjai – árát, ahogy a Samsung, az Amazon és más technológiai és játékcégek is. A magasabb kamatlábak ezt tovább súlyosbítják: amikor a Fed emeli a rátákat, a hitelkártyák THM-je, az áruházikártyák és a „vásárolj most, fizess később” konstrukciók is drágulnak, így egy 1200 dolláros laptop vagy egy 600 dolláros telefon havi törlesztője idővel többe kerül. A kiskereskedők és az eszközgyártók szintén hitelt vesznek fel a készletfeltöltéshez és a gyártás finanszírozásához, így a növekvő finanszírozási költségek miatt kevesebb mozgásterük marad kedvezményekre vagy akciókra, ami magasan tartja az árcédulákon szereplő összegeket.
Jeff Horwich, a Minneapolisi Fed vezető közgazdasági írója egy nemrég megjelent cikkében azt írta, hogy az AI „mérsékelten hevíti a mai gazdaságot”, és két fő csatornán keresztül fejt ki felfelé irányuló nyomást az inflációra és a kamatlábakra. Az egyik a rövid távú keresleti sokk, amelyet az olyan kulcsfontosságú AI-alapanyagok, mint az áram, a fémek és a számítógép-alkatrészek emelkedő ellátási lánc-költségei idéznek elő. A másik a „vagyonhatás”, amelyben az AI által hajtott tőzsdei nyereségek a leggazdagabb háztartások fogyasztási kiadásait növelik. Horwich cikke arra az ellenérvre is kitér, hogy az AI végül a termelékenység növelésével olcsóbbá teheti a dolgokat, de megjegyzi, hogy a Fed saját közgazdászai szerint ezek az előnyök még évekig váratnak magukra, és „makrogazdasági szinten egyelőre nem érzékelhetők érdemben”. Rövid távon, ha otthoni munkavégzéshez fejlesztjük a felszerelésünket, iskolakezdésre veszünk laptopot vagy ünnepekre finanszírozunk egy kütyüt, valószínűleg magasabb árakkal és magasabb kamatterhekkel szembesülünk – két egyszerre ránk zúduló ellenszéllel.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Markus Winkler készítette, mely az Unsplash-on található.
