A Karib-térség partjaira idén rekordmennyiségű, barna és erős szagú hínár sodródik fel, ami miatt Mexikó egyik legnépszerűbb turisztikai régiójában, Quintana Roo államban strandokat kell lezárni, és súlyos gazdasági károkat okoz a szállodáknak, éttermeknek és üzleteknek. A szakértők szerint a klímaváltozás okozta melegebb vizek, valamint a tápanyagokban gazdag óceáni áramlatok és a hosszú naphosszúságú időszakok együttesen felelősek a szarvasmoszat (sargassum) példátlan elszaporodásáért. Az állami környezetvédelmi hatóságok előrejelzése szerint az év végére mintegy 119 000 tonna hínár érkezhet a partokra, ami meghaladja a tavalyi, már akkor is rekordnak számító 96 000 tonnát.
A tengeri moszat, amely amint a partra kerül, gyorsan rothadásnak indul, és a rothadt tojásra emlékeztető bűzt áraszt, komoly csapást mért a térség idegenforgalmára. Tulum városi tanácsosa, Eugenio Barbachano szerint a turizmus visszaesése rendkívül súlyos, és a szezonon kívüli időszak nemcsak gyenge, hanem egészen kritikus. A Quintana Roo-i kormányzó, Mara Lezama becslései alapján a hínár elleni küzdelem az állam GDP-jének mintegy 11 százalékát, vagyis évente körülbelül 2 milliárd dollárt emészt fel, míg a hotelláncok szövetsége évi 150 millió dollárra teszi a védekezés költségeit. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy június végén a környék strandjainak 92,5 százalékánál mértek „túlzott” mértékű hínárlerakódást, és számos strandot vörös riasztás alá helyeztek.
A tengeri ökológusok arra is figyelmeztetnek, hogy a bomló hínár elvonja a napfényt a partközeli vízinövényektől, csökkentve a biodiverzitást, és akár arzént valamint más nehézfémeket is kimoshat a homokba. A part menti munkások, akik lapátolják a hínárt, gyakran viszkető, égő bőrrel, fejfájással, fáradtsággal és émelygéssel küzdenek – derül ki egy 2025-ös tudományos tanulmányból. A mexikói haditengerészet ezért már 11 speciális part menti hajót, egy kétéltű hínárgyűjtőt, 18 támogatóhajót, két bárkát és négy drónt vetett be, valamint több mint 9000 méternyi védőgátat telepített a strandok védelmére. A kormány július 30-án terjeszti elő felülvizsgált reagálási tervét, remélve, hogy hatékonyabban tudnak fellépni a probléma ellen.
A tudósok szerint a Karib-térségnek egy olyan átfogó megfigyelőrendszerre lenne szüksége, amely összeköti a műholdas adatokat és a modellezési előrejelzéseket a célzott beavatkozásokkal, még mielőtt a hínár elérné a partot. Mindeközben néhány turista bátran megmártózik a hínárral borított vízben, mint a svéd Wendy is, aki szerint „rosszabbra számított”, amikor úszni ment. A szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenség nemcsak esztétikai vagy gazdasági kérdés, hanem környezeti vészhelyzet is, amely hosszú távú, regionális szintű összefogást igényel.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.yahoo.com/news/science/articles/record-seaweed-blankets-mexicos-caribbean-130226545.html.
A képet Thor Tryggvason készítette, mely az Unsplash-on található.
