Omar Yaghi, a kémia professzora a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley), aki 2025-ben megosztott Nobel-díjat kapott a fémorganikus keretrendszerekkel (MOF) kapcsolatos úttörő munkájáért, interjújában az amerikai tudomány jelenlegi állapotáról és a jövő kihívásairól beszélt. Yaghi szerint az amerikai tudomány erőssége a mentorálás egyedülálló rendszerében rejlik, ahol a tapasztalt kutatók fenntartások nélkül adják át tudásukat a következő generációnak. Az innovációt azonban egyre inkább veszélyezteti a kutatási támogatások csökkentése és a tudomány költségeinek növekedése. A tudósok gyakran a gyorsan piacosítható termékekre összpontosítanak, miközben elfelejtik, hogy a legértékesebb „termék” maga a képzett, újító gondolkodású fiatal kutató, aki másképp közelíti meg a problémákat.
A professzor sürgeti a tudományos közösséget, hogy aktívan vegyen részt a mesterséges intelligencia forradalmában. Az AI-modellek nemcsak felgyorsíthatják a laboratóriumi munkát, hanem olyan kérdéseket is felvethetnek, amelyeket az emberi kutatók sosem tennének fel. Yaghi szerint ez a túlélés kérdése az amerikai fejlett kutatási rendszer számára. A modern laboratóriumok, ahol az AI-asszisztált kutatás zökkenőmentesen működik, vonzóbbak lesznek a legtehetségesebb fiatalok számára. Az interjúban elmondta, hogy saját laborjában a ChatGPT használatával a kristályosítási folyamatot évekről hetekre sikerült lerövidíteni, és a gépi tanulási algoritmusokat használó diákok kétszer annyi új vegyületet fedeznek fel, mint azok, akik nem használják ezeket az eszközöket.
Yaghi tanácsa a pályakezdő kutatóknak, hogy mindenképpen építsék be a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást a kutatásukba, különben karrierjük nem lesz jövőbiztos. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy soha nem volt ilyen jó időszak tudománnyal foglalkozni, hiszen a kifinomult eszközök viszonylag olcsón és széles körben hozzáférhetővé váltak. Azt tanácsolja, hogy senki ne várjon az ideális körülményekre, hanem kezdjen el azonnal kísérletezni és felfedezni, mert bárhonnan elindulhat egy világot megváltoztató áttörés. Ha kapna egy 100 millió dolláros támogatást, autonóm laboratóriumok fejlesztésébe kezdene, ahol a kutatók egy terminálról irányíthatják a robotokat az anyagok szintézisében és jellemzésében.
A Nobel-díjas kutató felidézte a pályafutása egyik meghatározó „eureka” pillanatát az 1990-es évek közepéről, amikor egy diákja egy gyémánthoz hasonló kristályt vett észre, de mivel az a folyadékból kivéve elporladt, jelentéktelennek tartotta. Yaghi utasítására azonban az eredeti oldatban elemezték a vegyületet, és így fedezték fel a MOF-5-öt, a porozitás rekordját megdöntő anyagot, amely elindította a MOF-kutatások egész területét. Végül megosztotta gyermekkori történetét is, ahol egy könyvtárban látott molekularajzok keltették fel érdeklődését a kémia iránt – ez a káoszban élő, szerény körülmények között felnőtt fiú számára a struktúra és a rend iránti vágyat testesítette meg, ami azóta is élete és kutatásai alapvető hajtóereje maradt.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.scientificamerican.com/article/omar-yaghi/.
A képet Simon Maage készítette, mely az Unsplash-on található.