A süllő méretkorlátozása
Az Országos Horgászrend alapesetben 30 cm testhosszúságban határozza meg a süllő legkisebb megtartható méretét. Nyilván nem nyitnánk vitát ezzel kapcsolatban, de egy 30 cm-es süllő jó esetben 35-40 dkg, (soványabban körülbelül 30). Ízlések és pofonok különbözőek, de egy ekkora süllőt nem sok értelme van hazavinni, egy év múlva ez már egy értelmes hal lesz. Ráadásul – normálisan összeállított felszerelés és a teljesen felesleges nyeletés elhagyása esetén ezek a halak annyira kicsik, hogy még a „mélyrenyelés” valószínűsége is kisebb. Ezzel kapcsolatban jó szívvel javasoljuk – már csak szellemisége miatt is ezt a cikket: Hogyan fogj sok értelmes süllőt?
Pontosan a fentiek miatt számos vízen – élve a szigorúbb szabályozás lehetőségével – 35 cm-es testhosszban állapították meg a megtartható süllő legkisebb méretét. Ebben a Balaton az egyik szép példa, működik a dolog, megszokták a horgászok és jobbára be is tartják (betartatják velük) a szabályokat. Ráadásul, aki sokat horgászik süllőre tudja, hogy mind a folyókon, mind a tavakon elég gyakori méret ez a 37-40 cm-közötti hal. Gasztronómiai szempontból is rendben van: ez a klasszikus egybesütött „tepsiméret”..
Aztán vannak vizek, ahol minimálisan 40 cm hosszúságban került meghatározásra a megtartható süllők mérete, ilyen számos különböző megyei horgászszövetség kezelésében lévő víz, illetve a Tisza-tó területe.
Emellett is lehet érveket hozni, de érdemes megemlíteni, hogy az előbb említett 35-40 cm közötti méret esetén már számottevően gyakoribb a horog mélyre nyelése és ezzel együtt a hal elpusztulásának veszélye. Másik oldalról egy ilyen hal normál esetben egy kg. felett van, így a konyhai felhasználásban rejlő lehetőségek is kiszélesednek.
Egyetlen záró gondolat és ezzel sem szeretnénk senkit megbántani, de fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy függetlenül attól, hogy mekkora a kifogható legkisebb méret az Országos horgászrend teljesen egyértelműen fogalmaz: „Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni.”
Szóval a „megyek és szórakozásból fogok néhány apró süllőt” hozzáállás nem csak etikailag, hanem szabályozás oldalról is sántít egy kicsit.
A süllő méretkorlátozása esetén nem szabad elfelejtkezni az ún. felső méretkorlátozásról sem. Számos vízterületen teljes kifogási tilalom vonatkozik az idősebb, kapitális halakra (pl. 70 cm), míg más vizeken az egy évben kifogható és megtartható halak darabszámát korlátozzák. Szóval az a legjobb, ha nem fogunk sem kicsiket, sem nagyokat, csak jó közepeseket…
A megtartható süllők száma
Ha szemléletesen akarnánk megmutatnia lehetőségeket, akkor indul a visszaszámlálás: 3, 2, 1, 0!
Alapértelmezett esetben az Országos Horgászrend szerint a naponta megtartható süllők maximális száma 3 darab lehet. Ez úgy jön ki, hogy az öt halas, három egy fajta fogható napi kvótát süllővel maxoljuk ki (és sikerül is megfogni a három méretes süllőt..)
A vízkezelők egy része leszűkítette a kifogható mennyiséget napi 3 darabra és egy fajból csak kettőt lehet fogni. Ekkor az előzővel teljesen egybehangzó logika mellett a napi „süllő kvóta” maximum 2 darab.
Belefuthatunk az 1 süllő esetbe is, ha a lentiekben bemutatott módon a vízkezelő limitálja egy példányban, illetve akkor is egy süllőt foghatunk, ha már előtte fogtunk a 3 halas esetben két más fajhoz tartozó nemeshalat, vagy az öthalas esetben négy másikat. (Nagyjából sejtjük, hogy az Olvasók mekkora hányada szembesül a hazai vizeken nap mint nap ezekkel a rettenetesen nehéz kihívásokkal).
Végül a teljes kifogási tilalom esetén találkozhatunk a napi nulla süllő kerettel is.
Süllő méretkorlátozása és darabszáma– egyéb érdekességek
Ha valahol igaz a „vízkezelő az általános szabályoknál szigorúbb szabályokat hozhat” elv, akkor itt nagyon igaz. Néhány érdekesség a teljesség igénye nélkül.
Az egyik érdekes gyakorlat, amikor feloldják a süllő méretkorlátozását, viszont a horgász köteles az első egy-, kettő- vagy három süllő után (összhangban a helyi horgászrenddel) haladéktalanul befejezni a horgászatot.
Ennek egy érdekes változata, amikor a megfogott és kötelezően megtartandó – ráadásul méretes hal azonnali leölése után mérlegelés nélkül be kell fejezni az adott halfajra történő horgászatot. Mielőtt a különböző sport és élvezeti okokból horgászók nagyon felhördülnének: a legfejlettebb nyugat európai gyakorlat markánsan ebbe az irányba halad – abszolút nem preferálják a halak szórakozásból történő kifogását.
Nem egyszer előfordult már – időlegesen – a teljes tilalom bevezetése. Ez is egy teljesen reális és indokolt opció pl. növendék süllők nagyarányú telepítése, vagy egy igen sikeres ívás után. Itt a teljes tiltás lényege pontosan az, hogy az állomány zavartalanul növekedjen, majd egy-két év után a tiltás feloldását követően egy méretében és egyedszámában is megerősödött állománnyal találkozzanak a horgászok.
Darabszám korlátozás esetén az alkalmazható egyéb kombinációk száma gyakorlatilag végtelen. Például egy adott halfaj állományának megóvása érdekében erre a halfajra vonatkozóan erősebb korlátozást vezethet be a vízkezelő. Egy konkrét példa az érthetőség érdekében: a naponta elvihető nemeshalak száma az adott vízterületen 5, egy halfajból maximum 3 azonos tartható meg, viszont bizonyos halfajnál (pl. süllő), vagy halfajoknál a megtartható darabszám maximum napi 1 darab.
Fontos általános figyelmeztetés
MINDIG alaposan olvassuk el a helyi horgászrendet a horgászat megkezdése előtt!!! A fenti cikk csak egy érzékeltetése egy halfaj esetén mindösszesen két paraméter mentén a lehetséges szabályozás sokszínűségének. A vízkezelő a kötelező felszerelési tárgyaktól az alkalmazható horgászmódszereken át a használható eszközökig számos területen alkothat speciális szabályokat. Soha ne felejtsük el, hogy a halőr megérkezésekor a „nem tudtam” nem jó válasz…
