A magyarországi országgyűlési választásokon rekordmagas, 77,8 százalékos részvételi arányt regisztráltak, megdöntve a 2002-es 70,5 százalékos rekordot. A szavazás a 199 mandátumért folyt, ahol Viktor Orbán miniszterelnök, 16 év után, a legnagyobb kihívással nézett szembe. Az ellenzéki Tisza Párt, amelyet az egykori kormányzati ember, Péter Magyar vezet, a választás előtti hetekben 7-9 százalékpontos előnnyel vezetett a közvélemény-kutatásokban. Orbán a kampány során a „háború és béke” közötti választásként állította be a szavazást, és azt hangsúlyozta, hogy Magyarországot a Tisza a háborúba sodorná, amit Magyar határozottan cáfol. Azonban sok magyar gazdasági stagnálás, magas megélhetési költségek és a kormányközeli oligarchák gyarapodása miatt elégedetlen Orbánnal.
Péter Magyar „óvatos optimizmussal” nyilatkozott a szavazás lezárulta után, kiemelve, hogy a választók történelmet írnak, miközben „Kelet és Nyugat” között választanak. A Fidesz elnökségi tagja, Gulyás Gergely a rekordrészvételre hivatkozva biztosnak látta a párt győzelmét. A választást külföldről is figyelemmel kísérik, különösen Brüsszelben és Kijevben, mivel Orbán veresége esetén feloldódhatna Ukrajna számára létfontosságú uniós támogatás, és Oroszország elveszítené legközelebbi szövetségesét az EU-n belül. Az első előzetes eredmények a szavazás lezárulta után várhatóak, de szoros verseny esetén a végeredmény csak a jövő szombati szavazatszámlálás végén derülhet ki.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Ervin Lukacs készítette, mely az Unsplash-on található.
