A **Project Hail Mary** című, nagy várakozás előzte meg sci-fi film ma kerül a mozikba. A történet szerint a Nap energiáját fogyasztó idegen mikrobák, az úgynevezett Asztrofágok („csillagevők”) veszélyeztetik a Földön az életet. A megoldás keresése közepette egy középiskolai tanár, Ryan Gosling alakításában, egyirányú küldetésre indul a Tau Ceti csillaghoz, ahol egy Rocky nevű földönkívüli társra talál. Bár a premiszza fantasztikus, az ötleteket ihlető tudományos koncepciók valósak – és nem is annyira valószínűtlenek, mint elsőre tűnhet. Andy Weir, a film alapjául szolgáló könyv szerzője alaposan utánajárt a fizikának, csillagászatnak és biológiának, amelyek a cselekmény mozgatórugói, és még a forgatáson is segített, hogy a színészek improvizációi közben is megmaradjon a tudományos hitelesség.
A film központi eleme az **Asztrofág**, amelyek elméletileg neutrínókat használnak hajtóanyagként. Chad Orzel fizikus szerint bár a mikroorganizmusok Nap-Vénusz utazása elképzelhető, a visszaút jelentős energiát igényelne. Weir kreatív megoldása, hogy az Asztrofágok a neutrínók tömegét infravörös sugárzássá alakítják, így hajtóerőt generálva, lehetővé téve számukra a csillagközi utazást. A filmben ezt a folyamatot használják üzemanyagként a főhős hajójában, a Hail Mary-ben. A történet helyszínei, mint a **Tau Ceti** és a **40 Eridani** csillagrendszerek valóban léteznek, és viszonylag közel helyezkednek el a Földhöz (12, illetve 16 fényévre). Weir szándékosan választotta hasonló csillagokat, mivel az elképzelés szerint a naprendszerünkben található élet egy közös, Tau Ceti-ből származó ős-Asztrofágtól ered. Mike Wong asztrobiológus megjegyzi, hogy bár az Asztrofágok mitokondriumokat tartalmaznak – ami összhangban lenne egy közös eredet elméletével –, a valóságban ezek a sejtszervecskék a Földön fejlődtek ki.
A film másik fontos eleme a **mesterséges gravitáció**, amely egy forgó űrhajó-részen, centrifugális erő által valósul meg. Drew Feustel, a Vast magánűrállomás-cég vezető asztronautája és a film technikai tanácsadója szerint egy ilyen forgó élőhely megépítése nemcsak lehetséges, de a vállalat prioritási listáján is szerepel. A főhős, egy középiskolai tanár gyorsított kiképzése is realisztikus elemeket tartalmaz: a NASA történelmileg képezett „hasznos teher szakértőket” (payload specialists), akik kevesebb képzést kaptak, mint a teljes értékű asztronauták. Mike Massimino, korábbi NASA-asztronauta hangsúlyozza, hogy egy legénység tagjainak sokszínű hátterük lehet, és a szükséges tudás a küldetéstől és a társak képességeitől függ. A film hitelesen ábrázolja, hogy az űrutazás távol áll a romantizált képektől: az alapvető feladatok, mint az evés vagy a vészhelyzetek kezelése, már eleve kihívást jelentenek, főleg egyedül, elveszve a világűrben.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.scientificamerican.com/article/how-accurate-is-the-science-in-project-hail-mary/.
