A Gázai-övezetben zajló izraeli katonai akció arányossági elvének nemzetközi jogi megítélése szakértők túlnyomó többsége szerint problémás. A konfliktus 2023. október 7-ei kitörése, amikor a Hamas mintegy 1200 izraeli polgár megölésével és 250 túsz elrablásával indított támadást, Izrael számára önvédelem jogát alapozta meg. Azonban a nemzetközi jog szerint az önvédelemből fakadó válasz mind a teljes hadművelet, mind az egyes katonai akciók szempontjából arányos kell legyen a fenyegetéssel. A BBC Verify elemzése szerint a szakértők döntő többsége – különböző mértékű bizonyossággal – úgy véli, hogy Izrael akciói nem felelnek meg az arányossági követelményeknek. Olyan tényezők, mint a polgári áldozatok magas száma (amely a Hamas által vezetett egészségügyi minisztérium szerint meghaladja a 64 500-at), az élelmiszer-hozzáférés súlyos korlátozása és az épületek tömeges pusztítása (a Gazai-övezet épületeinek közel 80%-a sérült vagy semmisült meg) alapján számos független szakértő úgy ítéli, hogy a hadművelet mértéke túllépte a megengedett határt.
Az arányosság értékelése két szinten történik: egyrészt a teljes háborús válasz arányossága a kezdeti fenyegetéshez képest, másrészt az egyes katonai akciók (pl. légicsapások) során várható civil veszteségek és a hadi előny mérlegelése. Izrael hangsúlyozza, hogy minden egyes akciót előzetesen jogi felmérés előz meg, és a polgári áldozatok minimalizálására törekszik, emellett rámutat a Hamas felelősségére a polgári területeken történő hadműveletei miatt. A szakértők azonban – köztük olyan tekintélyes nemzetközi jogászok, mint az Oxfordi Egyetem Janina Dill professzora vagy a Londoni Közgazdasági Egyetem Gerry Simpson professzora – egyértelműen aránytalannak ítélik a hadműveletet, kiemelve a civil infrastruktúra szisztematikus pusztítását és az éhínség kialakulását. Vita folyik arról is, hogy Izrael egyáltalán jogosult-e önvédelemre egy olyan területen, amelyet a Nemzetközi Bíróság és az ENSZ továbbra is megszállt területnek tekint, annak ellenére, hogy Izrael 2005-ben kivonult a Gazai-övezetből.
A konfliktus nemzetközi jogi megítélésében kulcsszerepet játszanak az olyan intézmények, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amely 2024 végén letartóztatási parancsot adott ki Netanjahu miniszterelnök ellen, és a Nemzetközi Bíróság (ICJ), ahol Dél-Afrika genocídium vádjával indított pert Izrael ellen. Bár ezek az eljárások évekig tarthatnak, és Izrael számos befolyásos támogatóval rendelkezik, a szakértők szerint a nemzetközi jog továbbra is alapvető keretet jelent. A vélemények ellenére Izrael kitart amellett, hogy minden akciója megfelel a nemzetközi jogi normáknak, és a Hamas legyőzése továbbra is ésszerű és arányos cél. A helyzet underlines a nemzetközi jog alkalmazásának bonyolultságát egy olyan konfliktusban, ahol a biztonsági fenyegetések és a humanitárius aggályok metszik egymást.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cr5r76e127do.
A képet Marija Zaric készítette, mely az Unsplash-on található.