Kaliane Bradley *Az Idő Minisztériuma* című regénye nagy sikert aratott a New Scientist Könyvklubjában, bár a vége némi vitát kavart. A könyv egy névtelen hivatalnokról szól, akinek feladata, hogy támogassa a múltból érkezett „expatot”, Graham Gore parancsnokot, egy valódi viktoriánus sarkkutatót 1847-ből. A regény több műfajt is ötvöz: thriller, romantikus történet, klímafikció és természetesen időutazós sci-fi. A szerző nem mélyed el az időutazás fizikájában – ezt szándékosan kerüli, hogy inkább a karakterek és a történet fejlődésére koncentrálhasson. Ez a megközelítés sok olvasónak tetszett, bár voltak, akik hiányolták a tudományos részleteket.
A könyvklub tagjai különösen a humort és a karakterek közti dinamikát díjazták, különösen Graham Gore és a 17. századból származó Margaret Kemble figuráját. A romantikus szál azonban megosztotta a közönséget: egyeseknek túl domináns volt, mások viszont pont ezt értékelték a legjobban. A befejezés viszont számos kritikát kapott – a meglepetésszerű fordulat, miszerint Adela valójában a narrátor jövőbeli énje, bár eredeti volt, de sokan úgy érezték, hogy a történet felgyorsult és kicsit összecsapott lett. Végül is *Az Idő Minisztériuma* egy sokrétű olvasmány, amely a sci-fi keretein belül merész kísérletet vállalt a múlt és a jelen ütköztetésével, de nem nélkülözte a gyengébb pontokat sem.
A New Scientist Könyvklub következő olvasmánya, Adam Roberts *A sötétség tava* kemény sci-fi lesz, ami egy fekete lyuk körüli rejtélyt vizsgál – így aki vágyik a klasszikus tudományos-fantasztikus elemekre, az itt megtalálja majd azt.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Frames For Your Heart készítette, mely az Unsplash-on található.
