Az Egyesült Államok nyomására, hogy növeljék a NATO-hoz való hozzájárulásukat, az európai államok abban is megegyeztek, hogy a védelmi kiadásaikat a GDP arányában növelik. Sok EU-s ország, amely többet szeretne költeni a védelemre, azt állítja, hogy ezt nem engedhetik meg maguknak, mivel már így is küszködnek az államadóssággal. Franciaország azonban, amelynek az adóssága a GDP-hez viszonyítva a legmagasabb az EU-ban, mégis növeli a védelmi kiadásait. Az EU tagállamai számára a kihívás az, hogyan növeljék a védelmi kiadásaikat anélkül, hogy túlságosan eladósodnának, és ezzel veszélyeztetnék az eurót az államadósságok miatt. Az Európai Bizottság új finanszírozási lehetőségeket javasolt a védelmi ipar számára, amelyek csökkenthetik a védelmi beszerzések költségeit, de az EU-nak nincs elegendő forrása a magas szintű védelmi beruházások fenntartásához. Magyarország és Szlovákia kijelentette, hogy nem érdekli az EU védelmi költségvetése, és inkább azt szeretnék, ha az egyes tagállamok növelnék saját költségvetéseiket. Mindkét ország ellenáll az EU azon felhívásainak, hogy Ukrajna háborúja miatt tovább elszigeteljék Oroszországot. Magyarország elnöke, Orbán Viktor volt az egyetlen, aki ellenállt a brüsszeli találkozón. Orbán a háború kezdete óta sokkal engedékenyebb volt Moszkvával szemben, mint mások. Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico konstruktívabb kapcsolatot szeretne Oroszországgal, és vissza szeretné állítani az Ukrajnán keresztül szállított földgáz ellátását. Végül azonban ő is csatlakozott a többi tagállamhoz a brüsszeli találkozón. Most, hogy a csomag megállapodásra került, az európai vezetők és az EU számára a kihívás az, hogyan növeljék a védelmi költségvetéseket anélkül, hogy túllépnék a kereteken, és kénytelenek lennének eldönteni, mire nem költenek pénzt, mielőtt még kitalálnák, hogyan növeljék a védelmi kiadásokat.
A csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök egy olyan tervet is bemutatott, amely más európai nemzeteket a francia nukleáris ernyő alá vonna, gyakorlatilag Franciaország nukleáris elrettentő erejét közös elrettentő erővé téve. Ennek az az oka, hogy aggódnak, hogy az Egyesült Államok kiléphet a NATO-ból, vagy legalábbis gyengítheti az ötödik cikkelyt, amely szerint a NATO tagállamok bármely tagállam elleni támadást minden tagállam elleni támadásnak tekintenek. Ez azt jelentené, hogy Európa többé nem támaszkodhat az Egyesült Államok nukleáris elrettentő erejére. Az európai országok ugyan szeretnének felkészülni az Egyesült Államok lehetséges kiválására, de nem akarják azt jelezni Washingtonnak, hogy az amerikai nukleáris elrettentő erőre már nincs szükség. Valójában a legtöbb európai NATO-tagország szeretné, ha az Egyesült Államok fenntartaná nukleáris pozícióját Európában, és keményen dolgoznak diplomáciai szinten Washingtonnal, hogy lassítsák a visszavonulást. Ugyanakkor az európai tagállamok biztonsági garanciákat is szeretnének, így a Macron által javasolt tervről folytatódnak a tárgyalások.
Az EU újra erősítette Ukrajna támogatását a csúcstalálkozón, ahol Volodymyr Zelenszkij ukrán elnök találkozott számos európai és EU-s vezetővel. Egy közös nyilatkozatot fogadtak el, amely hangsúlyozza, hogy a békétárgyalásoknak Ukrajna részvételével kell zajlaniuk, és megerősíti az EU támogatását. Orbán ismét az egyetlen vezető volt, aki nem írta alá a nyilatkozatot. A remény az, hogy ezekkel a lépésekkel Európa nyomást gyakorolhat a Trump-kormányra, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát, miközben az oroszországi békét keres. Nem világos azonban, hogy mekkora hatása lesz az európai szolidaritásnak Ukrajna számára. Európa nem készülhet fel egy új védelmi valóságra egy éjszaka alatt, de ez a védelmi csúcstalálkozó jó kezdet volt. Most kezdődik az igazi kemény munka.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://theconversation.com/european-leaders-agree-defence-ramp-up-to-support-ukraine-but-hungary-continues-to-block-progress-251656.
A kép forrása: https://unsplash.com/photos/gAwe9l9IXCk/download?ixid=M3w3MTY0MTd8MHwxfHNlYXJjaHwxfHxEZWZlbmNlfGVufDB8fHx8MTc0MTc5MTc4OHww
