A PopuList Project legújabb kutatása szerint a szélsőjobboldali pártok támogatottsága az elmúlt évtizedben megduplázódott Európában. Míg 1995-ben a szavazók mintegy 5 százaléka voksolt ilyen pártokra, ez az arány mára meghaladta a 23 százalékot, ami 10 százalékos növekedés tíz év alatt. A legnagyobb ugrás 2023 és 2025 között következett be.
A kutatás szerint a szélsőjobboldali erők számos országban értek el sikereket. Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése teret nyert a francia helyhatósági választásokon, az Alternatíva Németországnak (AfD) pedig egyre erősebben szerepel a közvélemény-kutatásokban. Csehországban Orbán szövetségese, Andrej Babiš populista vezető visszatért a miniszterelnöki székbe, Ausztriában a Szabadságpárt 16-ról 29 százalékra növelte támogatottságát, Portugáliában pedig a Chega 7-ről 18 százalékra emelkedett. Jelenleg Horvátországban, Csehországban, Olaszországban és Finnországban is kormányzati szerepet töltenek be, míg Svédországban egy jobboldali kisebbségi kormányt támogatnak, és több országban is vezetnek a közvélemény-kutatásokban.
A tendencia ugyanakkor nem egyöntetű. Hollandiában Geert Wilders PVV-je majdnem mandátumai harmadát veszítette el, Magyarországon pedig Orbán Viktor Fidesze veszített a közép-jobb ellenzékkel szemben. A PopuList szakértői szerint a növekedés hátterében nem a bevándorlással kapcsolatos attitűdök változása áll, hanem az, hogy ezek a kérdések sokkal fontosabbá váltak a választói döntésekben. Ahogy Matthijs Rooduijn politológus fogalmazott, a szélsőjobboldali pártok mára mainstreammé váltak, és sikerült egy “hősök kontra gonosztevők” narratívát kialakítaniuk. Üzenetük mindig egy “mi” és “ők” csoportról szól – a nemzetről a bevándorlókkal, bírákkal vagy az ébredező elitekkel szemben -, miközben professzionalizálták érzelmekre épülő kommunikációjukat.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.dailymail.com/news/article-15928531/One-four-Europeans-vote-hard-right-parties.html.
A képet Markus Spiske készítette, mely az Unsplash-on található.