Az Európai Bizottság új kezdeményezést indított, hogy kutatókat és tudósokat csábítson az Európai Unióba – különösen az Egyesült Államokból. A Choose Europe for Science program több mint félmilliárd dollárral támogatott alternatívát kínál azoknak a kutatóknak, akiknek Donald Trump elnök kormányzata által megszorított tudományos finanszírozás miatt új lehetőségeket kell keresniük. A program 500 millió eurót (568 millió dollárt) fektet be 2025 és 2027 között, hogy különböző tudományterületek szakértőit Európába csábítsa. A kezdeményezés célja, hogy az EU tagállamai 2030-ig GDP-jük 3%-át kutatás-fejlesztési projektekre fordítsák.
„A tudomány szerepe a mai világban megkérdőjeleződik” – figyelmeztette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „Micsoda óriási tévedés! Hiszem, hogy a tudomány kulcsot tart a jövőhöz Európában. Nélküle egyszerűen nem tudunk megbirkózni a globális kihívásokkal – az egészségügytől az új technológiákon át a klímaváltozásig.” A francia kormány által eredetileg javasolt terv szerint kiemelkedő kutatók hétéves „szupertámogatásban” részesülhetnek, ami pénzügyi stabilitást biztosít számukra. Emellett az EU idén megduplázza azoknak a pénzügyi támogatását, akik Európába költöznek.
„Európa mindig a tudományt választja” – hangsúlyozta Von der Leyen. „Mind megvan ahhoz, hogy a tudomány virágozzon: stabil befektetések, infrastruktúra, nyitott és együttműködő tudomány, valamint egy szociális piacgazdaság, ami jó oktatást és egészségügyet biztosít mindenkinek.” Ugyanakkor elismerte, hogy az EU kutatói bonyolultabb bürokráciával szembesülnek, mint más régiókban. „Tudjuk, hogy az alapkutatásból a piacig vezető út Európában nem elég gyors” – mondta, és bejelentette az új Európai Kutatási Terület Törvényt, amely biztosítja az adatok és tudás szabad áramlását az unión belül.
Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg 2 millió kutató dolgozik a kontinensen, ami a világ összes tudósának negyedét jelenti. Von der Leyen kiemelte a Horizon Európa programot is, amely évente több mint 95 milliárd eurót fordít kutatásra, és az elmúlt 40 évben 33 Nobel-díjashoz járult hozzá. „Az EU vezető akar lenni az AI-tól a kvantumig, az űrtől a félvezetőkéig, a digitális egészségügtől a biotechnológiáig. Azt akarjuk, hogy a tudósok, kutatók és szakemberek Európát válasszák” – zárta.
Trump elnök 2026-os költségvetési terve ugyanis drasztikus csökkenést ígér az amerikai tudományos intézmények finanszírozásában. A Nemzeti Tudományos Alap (NSF) költségvetését 56%-kal, az Egészségügyi Nemzeti Intézetek (NIH) támogatását pedig 40%-kal csökkentené. Ez csak folytatása annak, hogy Trump hivatalba lépése óta számtalan kutatási támogatást vontak már vissza. Márciusban például több mint 200 HIV-kutatási pályázatot töröltek, áprilisban pedig egy Ebola-kutató intézetet zártak be. A Columbia Egyetem finanszírozásából 400 millió dollárt vettek el, amiért az intézmény nem lépett fel eléggé a pro-palesztin tüntetések ellen.
Az Európai Bizottság új kezdeményezést indított, hogy kutatókat és tudósokat – különösen az Egyesült Államokból – Európába csábítson. A **Choose Europe for Science** program keretében 500 millió eurót (568 millió dollár) fordítanak 2025 és 2027 között a különböző tudományterületek szakembereinek toborzására. A cél az, hogy alternatívát nyújtsanak azoknak a kutatóknak, akik Donald Trump elnök kormányzata alatt jelentős támogatáscsökkenéssel szembesültek. A program része az is, hogy az EU-tagállamok 2030-ig a GDP 3%-át kutatás-fejlesztési projektekre fordítsák.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a tudomány kulcsszerepet játszik a jövő megteremtésében, és nélküle nem lehet megbirkózni a globális kihívásokkal, mint az egészségügy, az éghajlatváltozás vagy az új technológiák. A francia kormány által javasolt terv szerint kiemelkedő kutatók hét éves „szupertámogatásban” részesülhetnek, ami pénzügyi stabilitást biztosít számukra. Emellett az EU idén megduplázza azoknak a pénzügyi támogatását, akik Európába költöznek.
Von der Leyen kiemelte, hogy Európában minden adott a tudomány fejlődéséhez: stabil beruházások, infrastruktúra és nyitott tudománypolitika. Ugyanakkor elismerte, hogy a bürokrácia még mindig akadályozhatja a kutatókat. Ennek ellensúlyozására új **Európai Kutatási Térség Törvényt** terveznek, amely biztosítja az adatok és tudás szabad áramlását. Az EU jelenleg 2 millió kutatót foglalkoztat, ami a világ összes tudósának negyedét jelenti. A **Horizon Europe** program évente több mint 95 milliárd eurót fordít kutatásra, és az elmúlt 40 évben 33 Nobel-díjast támogatott.
Az amerikai kutatók vonzása különösen fontos, hiszen Trump 2026-os költségvetési terve szerint az USA tudományos intézményei drasztikus támogatáscsökkenéssel néznek szembe. A Nemzeti Tudományos Alap (NSF) költségvetését 56%-kal, az Egészségügyi Nemzeti Intézet (NIH) támogatását pedig 40%-kal csökkentenék. Ez már most is érződik: márciusban több mint 200 HIV-kutatási támogatást szüntettek meg, az NIH Covid-kutatásait visszavágták, és a Columbia Egyetem finanszírozásából 400 millió dollárt vontak el, válaszként az izraeli konfliktus alatti palesztin tiltakozásokra. Áprilisban pedig az Ebola-vírust kutató intézetet is leállították. Európa így egyre vonzóbb alternatívát kínál a tudományos közösség számára.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.wired.com/story/us-cuts-scientific-talent-europe/.
A képet Dan Dimmock készítette, mely az Unsplash-on található.