Egy júliusi tanulmány megállapította, hogy a háztartási gáztűzhelyről elektromosra való áttérés enyhítheti az asztma tüneteit. Erre építve egy kedden megjelent, szakmailag lektorált új kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a gázt és propángázt használó berendezések mellett dolgozó éttermi konyhai munkavállalók olyan légszennyezettségnek és hőhatásnak vannak kitéve, amely meghaladja az egészségügyi irányelvekben meghatározott szinteket. A Nemzeti Éttermi Szövetség (National Restaurant Association) adatai szerint több mint 15,7 millió amerikai dolgozik a vendéglátóiparban, közülük mintegy ötmillióan teljes munkaidejüket a konyhában töltik.
A Environmental Research Letters tudományos folyóiratban megjelent, Christopher Galarza séffel együttműködésben készült vizsgálatot a Stanford Doerr Fenntarthatósági Iskola, a New York Egyetem Grossman Orvostudományi Kara és a PSE Healthy Energy kutatói végezték. A közlemény szerint ez az első olyan amerikai tanulmány, amely valós munkakörülmények között hasonlítja össze a gázt használó és a teljesen elektromos éttermi konyhák levegőminőségét és hőmérsékleti viszonyait. A kutatók öt munkaterületen – a nyitvatartási idő alatt és éjszaka is – mérték a levegő hőmérsékletét, valamint a gáztűzhelyek által kibocsátott szennyező anyagokat: metánt, nitrogén-dioxidot, szén-monoxidot, szén-dioxidot és benzolt. Az adatgyűjtés 21 gázkonyhában, három propángázt használó konyhában és három teljesen elektromos konyhában zajlott Kaliforniában, New Yorkban és Pennsylvaniában.
A vizsgálat szerint a legtöbb gáz- és propángázkonyhában a főzési időszakban legalább egy egészségügyi irányelv értékét meghaladták a szennyezőanyag-koncentrációk. A gázkonyhák mintegy 70 százaléka túllépte az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) nitrogén-dioxidra vonatkozó egyórás kültéri levegőminőségi határértékét – mivel az Egyesült Államokban nincs összehasonlítható beltéri előírás. Összesen mintegy 170 kumulatív órát regisztráltak, amikor a nitrogén-dioxid szintje meghaladta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását. Az egyik konyha 15 perces átlagos nitrogén-dioxid-szintje még a Nemzeti Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Intézet (NIOSH) rövid távú munkahelyi expozíciós határértékét is túllépte. A nitrogén-dioxid csökkentheti a tüdőfunkciót, fokozhatja az asztmás rohamokat és a légúti gyulladást, valamint gyermekeknél asztmát is okozhat. A tanulmány emellett három, illetve öt gázkonyhában a szén-monoxid és a benzol esetében is a kaliforniai egyórás expozíciós irányelvek túllépését tapasztalta; a benzol rákkeltő, amelyet összefüggésbe hoztak a leukémia és más vérképzőszervi daganatok fokozott kockázatával. Ezzel szemben egyetlen elektromos konyha sem lépte túl a szennyezőanyag-expozícióra vonatkozó egészségügyi irányelveket a főzési órákban.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a főzési időn kívül is fennáll az expozíció kockázata. Ha a gázkészülékek őrlángja égve marad, a szellőztetés pedig ki van kapcsolva, a takarítószemélyzet és a korán érkező munkatársak is ki vannak téve a szennyező anyagoknak: az éjszakai méréseket végző gázkonyhák mintegy 71 százalékában magasabb nitrogén-dioxid-, szén-monoxid-, szén-dioxid-, metán- és benzolszinteket regisztráltak éjszaka, mint nyitvatartási időben. Mivel ilyen kereskedelmi gázkészülékeket kórházakban, iskolákban és más épületekben is használnak, az egészségügyi aggályok túlmutatnak az éttermi konyhákon. A hőmérsékleti adatok szerint a hőmérsékleti adatokkal rendelkező gázkonyhák mintegy 68 százaléka meghaladta a 32 Celsius-fokot (90 Fahrenheit-fok), amely a Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Hivatal (OSHA) javasolt magas hőmérsékleti küszöbértéke; sőt, 13 gázkonyha közül 10 akkor is meghaladta ezt a szintet, amikor a külső hőmérséklet 24 Celsius-fok alatt maradt, ami azt jelzi, hogy a magas hő nem közvetlenül az időjárás függvénye – egy ötórás főzési ciklus során a séf vállára rögzített hőmérő átlagosan 33, legfeljebb 41 Celsius-fokot mért.
A tanulmány az eredményeket az általános lakosságra vonatkozó, egészségvédelmet előtérbe helyező EPA- és WHO-irányelvekkel, valamint a munkahelyi NIOSH- és OSHA-előírásokkal is összevetette, és kevesebb munkahelyi küszöbérték-túllépést talált. Kashtan szerint a munkahelyi küszöbértékek magasabbak, mert az iparági költségeket és a technikai megvalósíthatóságot is figyelembe veszik, így ha egy munkakörnyezet túllépi az egészségalapú határértékeket, de megfelel a betartatást szabályozó munkahelyi előírásoknak, az a kereskedelmi konyhai dolgozók egészségvédelmének hiányosságára utal. A kutatás korlátai közé tartozik, hogy a teljesen elektromos kereskedelmi konyhák ritkasága miatt csak hármat vizsgáltak, valamint hogy csak három állam éttermi konyháit vonták be, az önkéntes részvétel pedig szelekciós torzítást okozhat – ráadásul a mérési pontok nem folyamatos, hanem ciklusonként 5–12 perces mintavételen alapultak, és a részecskeanyagot, valamint a foglalkozási hőstresszt mérő WBGT-mutatót nem mérték.
Michanowicz három ajánlást fogalmazott meg a gázkészülékeket használó kereskedelmi konyhák munkavédelmére. Először is fontos a szellőztetőrendszerek megfelelő karbantartása, mivel ezek jelentik a szennyeződés és a túlzott hő elleni védekezés első vonalát – bár a főzőfelület felett közvetlenül dolgozó munkavállalók a szellőztetőrendszer elérése előtt is ki lehetnek téve a szennyezésnek és a hőnek. Bár a kereskedelmi konyha gázról elektromosra való átállítása kihívást és költséget jelenthet, a gáztűzhelyek és olajsütők villamosítására összpontosítva érhető el a legnagyobb beltéri levegőminőségi javulás; a séfek emellett a kényelmesebb konyhai hőmérséklet miatti nagyobb munkatermelékenységet, a rövidebb takarítási időt és az égési, illetve robbanási kockázatok csökkenését is említették. Végül a munkaidőn kívül, például a takarítószemélyzet vagy a korán érkező munkatársak esetében – amikor az őrlángok még égnek – szintén be kell kapcsolni a szellőztetőrendszereket, mivel éjszaka szennyezőanyagok halmozódhatnak fel. A háztartási gáztűzhelyekre vonatkozó tanácsok hasonlóak: a gázégetésből származó szennyezés csökkentésének legjobb módja a forrás, azaz a gázláng megszüntetése és elektromos, illetve indukciós főzőlap beszerzése; ha ez költség vagy bérlői jogviszony miatt nem lehetséges, a főzés részben villamosítható légkeveréses sütővel, elektromos vízforralóval, rizsfőzővel és hordozható indukciós főzőlappal, gáztűzhely használatakor pedig mindig be kell kapcsolni a páraelszívót, és érdemes légszűrőt is elhelyezni a konyhában.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet engin akyurt készítette, mely az Unsplash-on található.
