Kattintson a képre a nagyításhoz Peter Magyar, Magyarország miniszterelnöke beszédet mond a magyar parlamentben a napirend előtt Budapesten, 2026. június 15-én. © 2026 Balint Szentgallay/NurPhoto az AP-n keresztül (London, 2026. június 25.) – A Human Rights Watch (HRW) mai figyelmeztetése szerint az új magyar kormány azon terve, hogy egy sietve előkészített, 17. alkotmánymódosítással gyökeres változtatásokat hajtson végre a kulcsfontosságú intézményekben, veszélyeztetheti a jogállamiság helyreállításának eddigi eredményeit. A javaslat az elnök és az alkotmánybíróság elnökének leváltását irányozza elő, a szükséges jogi garanciák nélkül.
A 17. alkotmánymódosítás elfogadása esetén Magyarország jelenlegi elnöke, Sulyok Tamás mandátuma a következő napon megszűnne. Helyét a parlament által választott új államfő venné át, legfeljebb ötéves időtartamra, vagy egy új alkotmány hatálybalépéséig. Magyar Péter miniszterelnök világossá tette, hogy kormánya számára kiemelt prioritás a 2024-ben, még a Fidesz parlamenti többsége által választott elnök leváltása. Sulyok Tamás eddig megtagadta a lemondást.
„Magyarország új kormánya felhatalmazást kapott arra, hogy helyrehozza a Fidesz 16 éves uralma alatt a jogállamiságban keletkezett károkat, beleértve a kulcsfontosságú állami intézmények Fidesz-hű személyekkel való önkényes feltöltésének visszafordítását” – mondta Benjamin Ward, a Human Rights Watch európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese. „A jogállamiság helyreállítása azonban megköveteli a megfelelő eljárás betartását és az időt, hogy valódi konzultációra kerüljön sor az ilyen átfogó alkotmányos változtatások bevezetése előtt.”
A 2026. június 22-én közzétett javasolt 17. alkotmánymódosítás széles körű változásokat vezetne be a magyar kormányzati rendszerben, amelyek hatására az elnököt és az alkotmánybíróság elnökét azonnali hatállyal eltávolítanák. Az elnök ellen egyébként létezik alkotmányos vádemelési eljárás, amelyet az alkotmánybíróság folytatna le. A HRW szerint a kormány úgy döntött, hogy nem ezt az utat választja, hanem az alkotmány módosításával távolítja el az államfőt.
A kormány mindössze öt napot adott a civil társadalmat is magában foglaló nyilvánosságnak – június 27-ig –, hogy véleményezze ezeket a jelentős változtatásokat, mielőtt azokat parlamenti szavazásra bocsátaná, ahol az új kormánypárt kétharmados szuper többségének köszönhetően várhatóan elfogadják.
A kormány bejelentése egy szélesebb körű, konzultatív folyamat tervét is tartalmazza egy teljesen új alkotmány kidolgozására az év későbbi részében. A kormány álláspontja szerint „a helyzet sürgősségére tekintettel” szükség van néhány alkotmányos szabály megváltoztatására, mielőtt egy jövőbeli, inkluzív konzultatív folyamat megkezdődne a jelenlegi, 2011-es Alaptörvény felváltására.
A 17. módosítás emellett 70 éves kötelező nyugdíjkorhatárt vezetne be az alkotmánybírák számára, és megszüntetné annak a hivatalban lévő bírónak a mandátumát, aki a módosítás hatálybalépésekor már betöltötte a 70. életévét. A jelenlegi testületi elnök, Polt Péter 70 éves, így a változás gyakorlatilag a mandátuma végét jelentené. A miniszterelnök világossá tette, hogy Polt távozását kívánja, amit Polt eddig nem tett meg.
A javaslat a Fidesz 2011-es bírósági reformjára emlékeztet, amely 62 évre csökkentette valamennyi bíró kötelező nyugdíjkorhatárát a magas rangú bírák eltávolítása érdekében. Az Európai Unió Bírósága 2012-ben jogellenesnek találta a leszállított korhatárt. A Fidesz-kormány ezt követően 2013-ban visszaemelte a nyugdíjkorhatárt, lehetővé téve, hogy öt általa preferált alkotmánybíró a posztján maradhasson.
A módosítás maximum 12 éves mandátumkorlátot is bevezetne az országgyűlési képviselők számára, amelyet a módosítás elfogadását követő első általános választáson a jelöltek alkalmasságának elbírálásakor alkalmaznának. Bár a választott tisztségviselők mandátumkorlátja nem jogellenes, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság óva intett alkalmazásuktól, ugyanakkor elismerte, hogy az államoknak jogukban áll ilyen korlátokat felállítani alkotmányukkal összhangban.
A Human Rights Watch számos kihívást azonosított az új magyar kormány előtt a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletének helyreállítására irányuló erőfeszítései során. Néhány kezdeti lépés ígéretes volt, többek között: az ország elhúzódó rendkívüli állapotának megszüntetése; Magyarország visszatérése a Nemzetközi Büntetőbíróságba; a vádak ejtése a kulcsfontosságú büszkeségmenet szervezőivel szemben; valamint egy vezető független újságíró elleni politikailag motivált kémkedési nyomozás lezárása. Az új kormány jelentős médiareformokat is elfogadott, módosítva a közmédia tulajdonosi szerkezetét szabályozó jogszabályokat, és törvényjavaslatot terjesztett elő a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésére.
„Magyarország új kormányának jó oka van arra, hogy egy nagy horderejű intézményi átalakításba kezdjen, de a célok nem szentesítik az eszközöket egy olyan államban, amely tiszteletben tartja a jogállamiságot” – mondta Ward. „A jogállamiság évekig tartó károsítás utáni helyreállításában elért előrelépés értékes és törékeny, és a tisztességes eljárást és méltányosságot figyelmen kívül hagyó elhamarkodott jogalkotással könnyen kárba veszhet.”
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.hrw.org/news/2026/06/25/hungary-rushed-constitutional-changes-undermine-rule-of-law.
A képet Ervin Lukacs készítette, mely az Unsplash-on található.
