Ukrajna és Moldova jelentős lépést tettek az Európai Unióhoz való csatlakozás felé, miután Magyarország jelezte, hogy többé nem akadályozza a csatlakozási tárgyalások következő szakaszának megnyitását. Az áttörésre azt követően került sor, hogy Budapest és Kijev megállapodást kötött az ukrajnai magyar kisebbség jogairól, ezzel véget vetve egy csaknem két éve húzódó vitának, amely hátráltatta Ukrajna uniós tagsági kérelmének előrehaladását. Az uniós nagykövetek szerdán, Brüsszelben hagyták jóvá a lépést, megnyitva az utat az első formális tárgyalási klaszter, az úgynevezett „alapok” klaszter megnyitása előtt, amely olyan kérdéseket foglal magában, mint a jogállamiság, az emberi jogok és az igazságügyi reform. Ez a döntés az egyik legjelentősebb fejlemény Ukrajna uniós kérelmében a 2022. februári orosz invázió óta. Az invázió után mindössze négy nappal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalosan is benyújtotta az uniós tagság iránti kérelmet, azzal érvelve, hogy Ukrajna jövője „Európán belül van”. Ukrajna még abban az évben megkapta a tagjelölti státuszt, és 2024 júniusában hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Moldovával együtt.
A folyamatot azonban gyakorlatilag befagyasztották a korábbi Orbán Viktor miniszterelnök vezette Magyarország ismételt kifogásai, aki szerint Ukrajna nem állt készen az érdemi tagsági tárgyalások megkezdésére. Az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter szerdán egy közösségi oldalon tett bejegyzésben jelentette be, hogy Budapest és Kijev megállapodást kötött a Nyugat-Ukrajnában élő mintegy 100 ezer fős magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogairól, amit „történelmi egyezségként” jellemzett. Magyar Péter kijelentette: „Magyarország továbbra is támogatja a felgyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat”. A megállapodás hatására Magyarország jelezte, hogy nem gátolja tovább az első tárgyalási klaszter megnyitását. Marta Kos, a bővítésért felelős uniós biztos üdvözölte a fejleményt, hangsúlyozva, hogy ez lehetővé teszi a tagállamok számára Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatának előmozdítását. A döntés röviddel azelőtt született, hogy Írország átveszi az EU Tanácsának soros elnöki posztját, és a kormány az EU-bővítést az egyik prioritásaként jelölte meg. Helen McEntee ír külügyminiszter történelmi mérföldkőnek és egyértelmű jelzésnek nevezte az EU döntését, miszerint Ukrajna és Moldova jövője az Európai Unió családjában van.
A folyamat azonban továbbra is hosszú és összetett. Az EU-tagsághoz a tagjelölt országoknak a mezőgazdaságtól és a környezetvédelmi normáktól kezdve a versenyszabályokig és az igazságszolgáltatás függetlenségéig 33 különálló szakpolitikai fejezetben kell sikeresen lezárniuk a tárgyalásokat. Ez a folyamat általában évekig tart, és több szakaszban is valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyását igényli. Magyar Péter hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország nem támogat semmilyen gyorsított utat Ukrajna számára az EU-ba, és kijelentette, hogy ha Ukrajna végül teljesíti az összes csatlakozási fejezetet, Magyarország népszavazást tartana a kérdésről. Micheál Martin ír miniszterelnök korábban kijelentette, hogy Ukrajna „helye az EU-ban van”. Az ír kormány várhatóan további munkát végez Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatával kapcsolatban az EU Tanácsának hat hónapos elnöksége alatt.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.thejournal.ie/ukraine-moldova-eu-membership-hungary-veto-7059945-Jun2026/.
A képet Glib Albovsky készítette, mely az Unsplash-on található.
