Az Európai Unió hivatalosan is megkezdte Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatát. A hétfői luxembourgi ünnepélyes indítás mindkét országtól elkötelezettséget kíván az évekig tartó politikai reformok végrehajtása iránt. Ukrajnának ezt a bonyolult eljárást az orosz invázió elleni küzdelem közepette kell megkezdenie, de Kijev az EU-tagságot biztonsági garanciának és a Nyugathoz való csatlakozási törekvései horgonyának tekinti. Mint azt Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes is hangsúlyozta, Oroszország Ukrajna elleni agressziója és az Európát fenyegető magatartása állandó politika, ezért gyorsabb és átfogóbb uniós csatlakozásra van szükség.
Ugyanakkor jelentős aggodalmak övezik az EU-n belül Ukrajna felkészültségét, valamint a konfliktus biztonsági vonzatait, tekintettel Oroszországgal vívott háborújára és Moszkva öt régió bejelentett annektálására. Bár Ukrajna számára a NATO-tagság jelentené a legjobb biztonsági garanciát, az Egyesült Államok korábbi Trump-kormányzata ragaszkodott ahhoz, hogy erre ne kerüljön sor, és más tagállamok is óvatosak a konfliktus folytatódása miatt. A csatlakozási folyamatot korábban a volt miniszterelnök, Viktor Orbán Magyarországa is hosszú időre megakasztotta, azonban Orbán elvesztette a választást. Utódja, Magyar Péter az EU fősodrába való gyors visszatérést szorgalmazta, és a múlt héten beleegyezett Magyarország vétójának feloldásába Ukrajna tagsági kérelme kapcsán – ez nem sokkal azután történt, hogy Brüsszel beleegyezett több mint 16 milliárd euró (18 milliárd dollár) befagyasztott uniós forrás felszabadításába Budapest számára.
Az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak 35 szakpolitikai területen (fejezetben) kell tárgyalásokat lefolytatniuk, a mezőgazdaságtól az adózáson át az energiáig és a kereskedelemig, ami évekig is eltarthat. A hétfői találkozón öt kulcsfontosságú fejezet – „klaszterekbe” csoportosítva – megnyitására került sor, amelyek az unió alapját képező értékeket és elveket támasztják alá, különösen a jogállamiságot, az alapvető jogokat és a demokratikus intézmények működését. A fejezetek magukban foglalják az igazságszolgáltatást és alapvető jogokat, az igazságügyet, szabadságot és biztonságot, a közbeszerzéseket, valamint a statisztikákat és pénzügyi ellenőrzést, ami azon EU-országok számára kiemelten fontos, amelyek aggódnak Ukrajna korrupcióellenes képessége és hajlandósága miatt.
Egyes európai országok, köztük Németország kancellárja, Friedrich Merz, Ukrajna mielőbbi blokkba való felvételét szorgalmazzák, akár „társult tagság” formájában is, hogy új lendületet adjanak a háború befejezésére irányuló tárgyalásoknak. Mások – például Franciaország és Hollandia – olyan megoldásokat javasoltak, amelyek gyorsabban hoznák be Ukrajnát a szervezetbe, de a teljes jogú tagság jogai nélkül. Az EU-tisztségviselők és a sorban álló országok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a folyamatnak érdemalapúnak kell lennie, és nem vezethet máshoz, mint a teljes jogú tagsághoz. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a folyamat kezdetét „jelentős mérföldkőnek” nevezte, kiemelve, hogy mindkét ország nehéz reformokat hajtott végre rendkívüli körülmények között, és tagságuk erősebbé teszi majd Európát.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Glib Albovsky készítette, mely az Unsplash-on található.
