A Fortin magazin cikke részletesen elemzi az iráni háború valódi költségeit, amelyek messze meghaladják a hivatalosan közölt 29 milliárd dollárt. A szakértők szerint a konfliktus első 48 órájában az USA már 1 milliárd dollárt költött, és a kezdeti kiadások napi 1 milliárd dolláros ütemben folytatódtak. Linda Bilmes, a Harvard Kennedy School szakértője szerint a közvetlen katonai kiadások elérhetik a 200 milliárd dollárt, ami magában foglalja a csapatok telepítését, a karbantartást és a lőszerköltségeket. A Moody’s Analytics becslése szerint az amerikai adófizetők és fogyasztók eddig legalább 132 milliárd dollárt fizettek a háborúért, de a végső költségek generációkon átívelő hatással lehetnek. A védelmi minisztérium további 80 milliárd dollárt kért, miközben a Kongresszus nehezen mond nemet a háború alatti kiadások növelésére. Bilmes szerint a Pentagon alábecsüli a költségeket, mert a jelenlegi lőszerkészletek árával számol, nem pedig a pótlásuk költségével, ami akár két-háromszor magasabb is lehet. Például a Tomahawk rakéták gyártási költsége 1-2 millió dollár, de pótlásuk ára 3-6 millió dollárra emelkedett. A háború első hét hetében a Pentagon a Precision Strike rakéták 45%-át, a THAAD rakéták 50%-át és a Patriot elfogó rakéták majdnem felét felhasználta. A középtávú költségek között szerepel a közel-keleti amerikai katonai létesítmények helyreállítása, amely 228 súlyosan sérült épületet érint, és 200-300 milliárd dollárba kerülhet a következő 3-5 évben. Emellett az USA valószínűleg segítséget nyújt szövetségeseinek, különösen az UAE-nak, amely az USA-val és Izraellel együtt hajtott végre csapásokat Iránra. Bilmes előrejelzése szerint a háború teljes globális költsége meghaladhatja az 1 billió dollárt, különösen, ha figyelembe vesszük a katonai juttatásokat és a megnövekedett kormányzati kiadásokat. A Trump-adminisztráció 42%-os védelmi költségvetés-növelést kért, ami 1,5 billió dollárra emelné a katonai kiadásokat, de Bilmes szerint a Kongresszus valószínűleg nem hagyja jóvá ezt a mértékű emelést.
Az energiaköltségek és a gazdasági növekedés lassulása további súlyos terheket ró az amerikaiakra. A háború elzárta az olajellátást, ami jelentősen megemelte az olajárakat, és kétmilliárd hordó olajat vont ki a világpiacról. Június 23-ig az amerikaiak 61,7 milliárd dollárt fizettek többletként a benzinért és a dízelüzemanyagért, ami háztartásonként átlagosan 471,20 dollár többletkiadást jelent. Az áremelkedések országon belül is eltérően érintették a lakosságot; Wyomingban, Utah-ban és Alaszkában gallononként több mint 1,30 dollárral nőtt az ár, míg Floridában, Texasban és Indianában kevesebb mint 0,80 dollárral. Bár a benzinárak lassan csökkennek a 4,56 dolláros csúcsról, a szakértők szerint jövő évig nem várható, hogy 3 dollár alá menjenek. A háború globális gazdasági hatása a legkiszámíthatatlanabb tényező. Justin Wolfers, a Michigani Egyetem közgazdász professzora szerint a részvénypiacok 5%-kal alacsonyabbak a vártnál, ami 3 billió dolláros veszteséget jelent. A Gazdasági és Béke Intézet becslése szerint a háború 0,6%-kal csökkentette a globális GDP-t, leginkább a törékeny gazdaságokat sújtva. A Federal Reserve közgazdászai szerint egy év múlva egymillióval kevesebb amerikai dolgozhat a magasabb gazdasági kockázatok miatt. Európában az építőiparban, a szállításban, a fémiparban és a vegyiparban akár 1,3 millió munkahely is megszűnhet a magas energiaköltségek következtében. A háború kevesebb mint egy hónapja alatt az államadósság meghaladta a 39 billió dollárt, és a további katonai kiadásokat hitelfelvételből finanszírozzák, ami tovább növeli az adósságot. Hosszú távon a magas államadósság magasabb hitelfelvételi költségekhez, bérek stagnálásához és drágább termékekhez és szolgáltatásokhoz vezethet a Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatal szerint.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://finance.yahoo.com/economy/articles/pentagon-said-iran-war-costs-070000270.html.
