**Az ENSZ egyezmény életbe lépett a nyílt óceánok védelmében**
Egy, a nyílt óceánok fenntarthatatlan halászati gyakorlataitól való védelmet célzó ENSZ-egyezmény hatályba lépett, ami óriási győzelem a tengeri természetvédelem számára. A szerződés, amely a jogilag gyakran szabályozatlan nemzetközi vizek egyes területeit fogja védetté nyilvánítani a halászat elől, fordulópontot jelent az óceánok megóvásában. A nemzetközi vizek, amelyek a Föld felszínének felét fedik le és a Föld élőhelyeinek 95%-át képviselik, eddig gyakran “vadnyugatként” voltak ismertek, mivel kevés korlátozás vonatkozott rájuk. Az egyezményt, amelyet 2025 szeptemberében több mint 60 ország ratifikált, szakértők a legfontosabb környezetvédelmi megállapodások egyikének tartják, mivel először biztosít mechanizmust tengeri védett területek kijelölésére a nemzetközi vizeken.
**A védett területek kijelölése és a kihívások**
Az egyezmény értelmében az Atlanti-óceánban például a sargassumi hínármezőket, az európai és amerikai angolnák szülőhelyét, vagy a Lost City hidrotermális kürtőit, míg a Csendes-óceánban a bálnák, cápák és teknősök otthonául szolgáló Salas y Gómez és Nazca vízalatti hegyláncokat lehet majd védelem alá helyezni. A szerződés létrehoz egy genetikai erőforrások megosztására szolgáló adattárat is, ami például új gyógyszerek fejlesztését segítheti elő. A védett területek kijelölésének folyamata azonban csak 2026 végén, az első érintett felek konferenciáján kezdődik el, ahol a szabályokat és a felügyeleti struktúrákat kell megállapodni. A fő kihívások közé tartozik a megfelelő területek kiválasztása – különösen a felmelegedő vizek miatt vándorló fajok figyelembevételével –, valamint a betartás biztosítása. Míg a műholdas megfigyelés és mesterséges intelligencia segítségével nyomon lehet követni a hajókat, a szabálysértések megbüntetése továbbra is az egyes tagállamok feladata marad.
**A védettség jelentősége a klímaváltozás és a halászat szempontjából**
Az egyezmény létrejöttét sürgette a 30×30 kezdeményezés is, amely a Föld 30%-ának megóvását célozza 2030-ig – ez a nemzetközi vizek nélkül lehetetlen lenne. A védett területek nemcsak a halászati nyomást csökkentik, hanem segítenek a tengeri életnek ellenállóbbá válni a felmelegedéssel szemben, és hozzájárulnak a klímaváltozás enyhítéséhez. Az óceánok ugyanis a globális felmelegedésből származó többlet hő 90%-át és a széndioxid negyedét nyelik el. A védett területeken a halállományok regenerálódhatnak, ami a szomszédos halászati zónák számára is előnyös lehet. Bár az egyezményt 145 ország írta alá, eddig csak 83 ratifikálta, és olyan nagy tengeri nemzetek, mint az Egyesült Királyság, az USA, Kanada vagy Ausztrália még nem tették meg. Minél több ország csatlakozik, annál hatékonyabb lesz a szerződés a Föld “kék szívének” megóvásában.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.newscientist.com/article/2512101-first-treaty-to-protect-the-high-seas-comes-into-force/.
A képet Naja Bertolt Jensen készítette, mely az Unsplash-on található.
