A magyar miniszterelnök, Viktor Orbán a 16 éves kormányzása során a legnagyobb kihívással néz szembe a április 12-ei parlamenti választások előtt. Nacionalista Fidesz pártja kilenc ponttal marad el a Péter Magyar által vezetett, jobbközép Tisza Párt mögött a közvélemény-kutatásokban. Magyar, a 44 éves ügyvéd és egykori Fidesz-belsős korrupcióellenes és üzletbarát programja 2024 sikeres európai és helyi választásai óta emelkedésbe hozta pártját. A lassú gazdasági növekedés és a városi választók egy részének Fidesz-megosztottsága is hozzájárult a Tisza népszerűségéhez, miután a kormánypárt évekig könnyű győzelmeket aratott a széttagolt bal- és liberális ellenzékkel szemben. Orbán háborús Ukrajnával kapcsolatos moszkvabarát álláspontja, valamint ismételt ellenállása az EU migrációs kvótákkal és progresszív társadalmi programjaival kapcsolatos politikája ellentétbe hozta az uniós vezetőkkel. Ezzel szemben Magyar ígérete szerint nyugatbarát politikát folytatna, és együttműködne az EU-val, hogy feloldja az összetartási alapokból Magyarországnak járó, a Fidesz-kormány jogállamisági változtatásai miatt befagyasztott milliárdokat. Magyar folytatná a magyar álláspontot az Ukrajnának történő fegyverszállítás tekintetében, és népszavazást ígért arról, hogy Magyarország támogatja-e Ukrajna EU-csatlakozását. Összességében azonban határozottan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, amit szimbolikusan is jelezve 2024-ben meglátogatta Kijiv elesettek emlékfalát.
Orbán Fidesz-pártja – ahogyan azt a 2024-es önkormányzati választásokon is tette – a kampány középpontjába helyezte az ukrajnai háborút, a kormányt békepártiként, az ellenzéket pedig háborúpártiként beállítva. A fővárosi Fidesz-plakátokon Magyar, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az ukrán elnök, Volodymyr Zelenszkij portréi szerepelnek a következő felirattal: „Ok, a döntés.” Egy másikon egy mosolygó Zelenszkij látható a szöveggel: „Ne hagyjuk, hogy Zelenszkijnek legyen igaza.” Bár durva választási kampányról van szó, ez a módszer korábban is bevált a Fidesz számára, amely megnyerte az elmúlt négy parlamenti választást, mindegyiket kétharmados többséggel. A párt parlamenti szupertöbbsége lehetővé tette az alkotmány megváltoztatását, a bírósági és a közmédia függetlenségének csökkentését, valamint egy vitatott 2021-es LMBTQ-törvény bevezetését, amely tiltja a homoszexualitás és a nemváltás reklámozását kiskorúak számára szánt könyvekben, filmekben és hirdetésekben.
Oroszországnak érdeke, hogy Orbán ötödik egymást követő választást nyerjen – pártjának veresége megfosztaná Moszkvát egy kulcsfontosságú politikai és gazdasági szövetségestől az EU-n belül. Szombaton a Washington Post arról számolt be, hogy az orosz külkémelhárítás (SZVR) javaslatot tett Orbán rendezett merényletének színlelésére, hogy drámaian megváltoztassa a kampány menetét és megerősítse a Fidesz támogatottságát. A beszámoló egy európai hírszerzés által megszerzett belső SZVR-jelentésen alapult. Ugyanebben a cikkben az újság, egy európai biztonsági tisztviselőre hivatkozva, arról számolt be, hogy Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter élőben közölte az EU külügyminiszteri tanácskozásainak friss információit az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval, állítólag szünetekben telefonhívások keretében. Szijjártó az X közösségi média platformon „álhírnek” minősítette a beszámolót, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peskov pedig „dezinformációnak” nevezte. Az Európai Bizottság szóvivője tegnap aggodalmát fejezte ki az állítólagos információmegosztásról szóló jelentések miatt, és felhívta a magyar kormányt a magyarázatokra. Orbán tegnap vizsgálatot rendelt el amiről úgy nyilatkozott, hogy külügyminisztere lehallgatásáról van szó. A hónap elején a független magyar VSquare médium három, az április választások előtt közösségi média tartalmak manipulálásával megbízott orosz ügynök jelenlétére hivatkozott Magyarországon, három névtelen európai hírszerzési szolgálattal készített interjúkra alapozva.
Ukrajna számára a Fidesz választási vereségének közvetlen hatása egy 90 milliárd eurós EU-s kölcsön felszabadítása lenne, amelyet Ukrajna következő két éves költségvetési szükségleteinek fedezésére szántak. Orbán eredetileg decemberi EU-tanácsi csúcson jóváhagyta a kölcsönt, de múlt hónapban fordulatot végzett az ügyben, az ukrán hatóságok által a tavaly országról támadások által megrongált Druzhba olajvezeték lassú helyreállítására hivatkozva. Magyarország és Szlovákia az egyetlen két EU-tagállam, amelyek továbbra is közvetlenül vásárolnak orosz olajat. Ukrajna azóta segítséget kért az EU-tól a vezeték helyreállításához kompromisszumként, hogy feloldja a magyar vétót.
Orbán nem nélkülözi támogatását Európa nacionalista vezetői között, akik közül sokan tegnap Budapestre utaztak a „Patriotok Európáért” találkozójára, amelyet a magyar miniszterelnök 2024-ben alakított európai parlamenti nacionalista és szélsőjobboldali pártcsoportosulás. A francia szélsőjobboldali politikus, Marine Le Pen, olasz Matteo Salvini és holland Geert Wilders is a résztvevők között volt. Lengyelország elnöke, Karol Nawrocki is Budapestre utazott tegnap Orbánnal találkozni. Nawrocki, aki szintén nacionalista, osztja Orbán elismerését Donald Trump amerikai elnök iránt, bár nem osztja a magyar vezető moszkvabarát nyitottságát. Szombaton Trump videóüzenetben ajánlotta Orbánt a közelgő választásokra a CPAC Hungary küldötteihez, egy budapesti, egész Európából és Észak-Amerikából érkező jobboldali politikusok és ideológusok éves találkozóján. Ez a fajta támogatás súllyal bír a Fidesz hívei számára, de Magyarország stagnáló gazdasága és az EU-val való kapcsolata, amely a jogállamisági kérdésekben évek óta tartó budapesti meg nem felelések miatt megromlott, valószínűleg fontosabb sok középutas választó számára.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.rte.ie/news/2026/0324/1564789-hungary-election-draws-near-amid-claims-of-russian-links/.
A képet Element5 Digital készítette, mely az Unsplash-on található.
