Rizsben növekvő arzénveszély a klímaváltozás hatására

A kutatások szerint a klímaváltozás miatt nőhet az arzén mennyisége a rizsben, ami komoly egészségügyi kockázatot jelenthet 2050-re. A Jangce deltájában végzett vizsgálatok alapján a melegedés és a magasabb CO2-szint növeli a rizs arzénfelvételét. A rizs alapú étrenddel élők számára ez fokozott rák- és betegségkockázatot hozhat, különösen gyermekeknél és csecsemőknél. A rizsföldek öntözése és a talajkémia változása miatt az arzén könnyebben kerülhet a növénybe, ami növeli a rákkeltő hatást. A kutatás szerint a legrosszabb klímaváltozási forgatókönyv esetén az arzénszint akár 44%-kal is emelkedhet. A problémát csak átfogó mezőgazdasági változtatások és szigorúbb szabályozás enyhítheti, különösen a rizsben gazdag táplálkozású régiókban. A tudósok szerint a rizs továbbra is biztonságos élelmiszer marad, de a magas fogyasztású régiókban komoly egészségügyi kihívásokat jelenthet. Megoldásként javasolják a víztakarékos öntözést, a talajkezelés fejlesztését és az arzénfelvételt csökkentő rizs fajták nemesítését. A klímaváltozás hatása az élelmiszerbiztonságra egyre nyilvánvalóbbá válik, és a rizstermesztés átalakítása sürgőssé válhat.

Google Hirdetés

### A rizsben növekvő arzénszint és az éghajlatváltozás veszélyei

Kutatások szerint az éghajlatváltozás növelheti a rizsben található mérgező arzén mennyiségét, ami komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a rizsben gazdag táplálkozású közösségek számára. A *Lancet Planetary Health* folyóiratban közölt tanulmány szerint a magasabb hőmérséklet és a növekvő szén-dioxid-koncentráció elősegíti a rizsnövények gyökérnövekedését, ami több arzén felvételéhez vezet a talajból. A 2050-re vetített legrosszabb forgatókönyv szerint az élelmiszerben lévő szervetlen arzén mennyisége akár 44%-kal is nőhet, ami jelentősen megnövelheti a rák és más betegségek kockázatát, különösen gyermekeknél és csecsemőknél.

### A probléma gyökerei és a megoldási lehetőségek

A rizsföldek öntözése hagyományosan vízzel történik, ami ideális környezetet teremt az arzén felhalmozódásához. A klímaváltozás hatására a talajban élő baktériumok több arzént termelnek, amelyet a rizs könnyen felvesz. Bár a rizs marad a világ egyik legfontosabb gabonája, különösen a szegényebb régiókban, a kutatók hangsúlyozzák, hogy szükség van új gazdálkodási módszerekre, például a váltakozó öntözésre vagy olyan rizsfajták nemesítésére, amelyek kevesebb arzént halmoznak fel. Emellett fontos lenne szigorúbb szabályozás az élelmiszerek arzéntartalmára vonatkozóan, különösen a gyermekek számára készült termékek esetében.

### Globális kihívás és társadalmi hatások

A rizs a Föld több milliárd lakosának alapvető élelmiszere, és mivel megfizethető alternatívája kevés van, a problémának komoly társadalmi következményei lehetnek. A rizstermesztés nemcsak az arzénfelhalmozódás, hanem a metánkibocsátás szempontjából is káros, így a fenntarthatóbb gazdálkodási módszerek bevezetése kettős haszonnal járhat. A kutatók szerint azonban a klímaváltozás lassítása továbbra is a legfontosabb lépés lenne a probléma megoldásához, mivel a hőmérséklet-emelkedés és a szén-dioxid-szint növekedése közvetlenül befolyásolja a rizs minőségét és az emberi egészséget.

Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.

Forrás: https://gizmodo.com/cancer-causing-arsenic-is-building-up-in-the-worlds-rice-2000591855.

A képet Brandon Stoll készítette, mely az Unsplash-on található.

Hírdetés