Az elmúlt napokban, az USA és Izrael szombati közös katonai akciója után Irán ellen, rengeteg olyan kép és videó jelent meg online, amely állítólag a háborút dokumentálja. Ezek egy része régi, más konfliktusokat ábrázol, mesterséges intelligenciával készült vagy módosított, esetenként pedig olyan videójátékokból származik, mint a War Thunder. A félreinformáció terjedésével egyre többen helyezik bizalmukat hiteles digitális nyomozókban. Szervezetek, mint a The New York Times, az Indicator vagy a Bellingcat széleskörű ellenőrzési eljárásokat alkalmaznak, hogy elkerüljék a szintetikus vagy megtévesztő tartalmak közzétételét. Bár a módszerek nem mindig bombabiztosak, a szakértők éveknyi tapasztalattal rendelkeznek a hamis hírek felderítésében. A folyamat nem könnyű, főleg a megbízható deepfake-felderítő eszközök hiányában, de a szakértőktől tanulva jobban védhetjük magunkat a digitális térben tomboló események során.
Az első lépés a gondos vizsgálat. Amikor például januárban, Nicolás Maduro venezuelai elnök elrablása után hitelentelen képek jelentek meg, a The New York Times vizuális vizsgáló csapata azonnal cselekedett. Olyan inkonzisztenciákat kerestek, amelyek a hitelenségre utalnak – például egy repülőgép szokatlan ablakait. Ez önmagában nem bizonyította a hamisítványt, de a képek ismeretlen forrásból származtak, és Maduro ruházata is eltért, ami elegendő volt a közzététel elutasításához. Manapság már kevésbé jellemző, hogy az ujjak számával azonosítjuk a mesterséges intelligenciával generált deepfake-eket, de továbbra is vannak finom jelek – például a háttérben lévő építészeti elemek vagy alakok szokatlanságai.
A második lépés a forrás megítélése. A The New York Times által közzétett egyik Maduro-kép Donald Trump elnök Truth Social oldaláról származott. Ez nem jelenti automatikusan a forrás megbízhatóságát – Trumpnak szokása hamis AI-tartalmakat megosztani, és a kormányzati anyagok hitelessége is gyakran kétséges. A képet hitelességi kérdőjelek övezték, például a gyenge minőség és a szokatlan körvágás miatt. A lap úgy döntött, hogy a teljes poszt screenshotjaként jeleníti meg, kontextusban, így ha kiderülne, hogy a kép hamis, akkor sem egy hiteles hírképként, hanem az elnök kommunikációjaként szerepelt. Az átlagfelhasználók is gyanakodhatnak, ha egy fiók új (vagy régi, de csak mostanában aktív), mert a meggyőző deepfake-ek technológiája viszonylag új, és a hamis tartalmakat terjesztő fiókok gyakran ekkor jönnek létre. Gyakran leleplezhetőek a hamis hírek azzal is, ha ugyanazt a fotót vagy videót máshol is megtaláljuk, akár kézzel keresve, akár fordított képkereső eszközökkel, mint a Google vagy a Yandex. A Bellingcat nyílt forráskódú hírszerző platform például kombinálja a vizuális ellenőrzést, a kereszt-referálást és az ExifTool segítségével történő metaadat-kinyerést.
Ha egy kép vagy videó egy adott helyszínen készült, műholdas felvételekkel vagy a Google Maps alkalmazással ellenőrizhető a helyszín egyezése. Jelképek, mint zászlók, logók vagy felszerelések segíthetnek meghatározni az időszakot és a helyet – ezt alkalmazta a The Times is 2022-ben az orosz-ukrán konfliktus felvételeinek ellenőrzésénél. A lap vizsgáló csapata még a nap egy adott szakában is meg tudja becsülni a készítés idejét árnyékok elemzésével (például a SunCalc segítségével), és esetenként közeli biztonsági kamerák felvételeivel is egyeztet. Craig Silverman, az Indicator OSINT platform társalapítója hangsúlyozza, hogy minden felhasználónak ébernek kell maradnia: „Az átlagembernek meg kell értenie, hogy a jelenlegi információs környezet a manipuláció és megtévesztés felé billen. Ezért görgetés közben tudatosnak kell lenni, milyen könnyen manipulálhatóak a képek, videók és szövegek.” A hamis hírek terjedését megakadályozhatjuk, ha szünetet tartunk, mielőtt érzelmeket kiváltó vagy viral tartalmakat osztanánk. A hiteles hírszerkesztőségek által használt ellenőrző eszközök közül sokat ingyenesen is elérhetünk, és a gyanús posztokat több független forrással is érdemes összevetni. Silverman hozzáteszi: „Ne feledjük, az információk kialakulása időbe telik, főleg gyorsan változó konfliktusok esetén. A tudatosság és a türelem kulcsfontosságú, és ehhez nem kell eszköz vagy szaktudás – csak gyakorlás.”
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.theverge.com/tech/888303/photo-video-fake-news-verification-nyt-bellingway.
A képet Onur Binay készítette, mely az Unsplash-on található.
