Az USA és európai szövetségesei közötti kapcsolat feszültségének jelei közepette a kontinens mesterséges intelligenciát (MI) kutató laboratóriumai kreatív módszereket keresnek, hogy felzárkózzanak az eddig uralni látszó amerikai riválisokhoz. Az USA-ban működő cégek – néhány kivételtől eltekintve – minden téren túlszárnyalják európai versenytársaikat: a processzortervezéstől és gyártástól, az adatközpont-kapacitásokon át, egészen a modellek és alkalmazások fejlesztéséig. Az USA emellett a MI-be ömlő tőkebefektetések óriási részét is magához ragadta, amit tavalyi hazai részvényeinek teljesítménye és gazdasági növekedése is tükröz. Egyes vélemények szerint az amerikai vezető cégek – mint az Nvidia, Google, Meta, OpenAI vagy Anthropic – már annyira meggyökereztek, hogy lehetetlen az európai országok számára megtörni az amerikai MI-től való függőségüket, hasonlóan a felhőszolgáltatásokhoz. Ennek ellenére sem az Egyesült Királyság, sem az EU kormányai nem készülnek feladni, és már több százmillió dollárt köteleztek el a külföldi MI-szolgáltatóktól való függés csökkentésére.
Az európai MI-kutatók egyik lehetséges előnye a nagy amerikai cégekkel szemben – amelyek zárt műhelyként működnek, és keveset árulnak el képzési adataikról vagy modelltervezésük finomságairól – a nyílt fejlesztés iránti hajlandóság. Az a teória, hogy azáltal, hogy a modelleket bárki számára hozzáférhetővé és módosíthatóvá teszik, az európai laborok által elért áttörések tovább finomíthatók és szaporodhatnak a közreműködők révén. „Ezeknek a modelleknek a erejét megsokszorozzuk” – állítja Wolfgang Nejdl, a németországi Leibniz Universität Hannover számítástechnika professzora és az L3S Kutatóközpont igazgatója, aki egy európai nagy nyelvi modell fejlesztéséért felelős konzorcium része. A Fehér Ház európai vezető szerepvállalással szembeni langyos állásfoglalása, valamint Donald Trump amerikai elnök egyes szövetségesei nyíltan ellenséges hozzáállása miatt ezek az innovációs és önellátó erőfeszítések új sürgősséget kaptak.
Az elmúlt hónapokban az európai vezetők egyre gyakrabban kerültek szembe a Trump-kormánnyal olyan bonyolult kérdésekben, mint Grönland szuverenitása, a tarifapolitika vagy a bevándorlás, ami spekulációkat váltott ki a több mint 75 éve a globális rendszert meghatározó NATO szövetség gyengüléséről. A két fél különösen nyíltan csapott össze az amerikai techcégek felügyeletének kérdésében – különösen az Elon Musk tulajdonában lévő X közösségi médiaplatform esetében. Miután az Európai Bizottság december elején 140 millió dollárnyi bírságot szabott ki az X-re állítólagos szabálysértésekért, Marco Rubio amerikai külügyminiszter a büntetést „minden amerikai techplatform és az amerikai nép elleni támadásként” elítélte „külföldi kormányok által”. Később, amikor egy brit szabályozó vizsgálatot indított az X ellen a platformon megjelent, nőket szexualizáló MI által generált képek özöne miatt – ami egy esetleges országos tilalom előfutára lehet –, Sarah Rogers az amerikai külügyminisztérium tisztviselője megtorlással fenyegetett.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.wired.com/story/europe-race-us-deepseek-sovereign-ai/.
A képet Honney Artkongharn készítette, mely az Unsplash-on található.
