A gázai tűzszünet első szakasza drámai csökkenést hozott az izraeli támadásokban Dél-Gázában, ahol a palesztinok lassan újra szokják a békésebb körülményeket. A megállapodás után először érzékelhető a csend, amelyben a tenger zúgása, a madarak csicsergése és a csecsemők sírása is hallható – hangok, amelyeket évek óta elnyomtak a bombák robbanásai, a páncélosok dübörgése és a felderítő drónok zúgása. A helyiek mély megkönnyebbülést éreznek, bár Izrael egyes részeken tovább folytatja a támadásokat: csütörtökön legalább 29 palesztint öltek meg Gázaváros környékén. A két évig tartó háború, amelyet az ENSZ genocídiumnak minősített, több mint 67 190 áldozatot követelt, és most az emberek próbálják feldolgozni a traumákat a ritka csendben.
Wiam al-Masri, egy 24 éves anya, örül, hogy végre tisztán hallja két hónapos fia, Samih sírását, miután a családjával együtt elmenekült otthonuk romjai elől. A fiatal nő, aki gyógyszerésznek tanult, a háború alatt folyamatos rettegésben élt, ahol a drónok – amelyeket „al-zanana”-nak neveznek – pszichológiai hadviselésként gyötörték a lakosságot. A legfájóbb emléke egy családi tragédia: 36 nappal a háború kitörése után izraeli támadásban hat testvére, apja felesége és unokahúga vesztette életét. A tűzszünet most ideiglenes megnyugvást hozott, de a félelem mélyen gyökerezik: az idősebb Ahmed al-Hissi is elmondja, hogy unokái még a taps hangjára is összerezzennek, hiszen minden zaj a túlélés vagy a halál kérdésévé vált.
A csend azonban nem oldja meg a humanitárius válságot. Észak-al-Mawasiban Tawfiq al-Najili önkéntesként segít elszállásolt családoknak, és számára az üres fazék alját kaparó kanál hangja „ugyanolyan fájdalmas, mint egy robbanás”. Az éhező gyermekek sírása, a gyógyszerek hiánya és a tiszta víz nélkülözése továbbra is a mindennapok része. Ahogy Tawfiq hangsúlyozza, a háború csak akkor ér majd teljesen véget, ha nemcsak a bombák, hanem az éhezés és szenvedés hangjai is elhallgatnak. A béke igazi jele az lesz, amikor Gáza ismét az élet zajához – a halászok, a siratók és a kirakatos kiabálásához – szokik vissza, nem a halál zúgásához.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Brett Wharton készítette, mely az Unsplash-on található.