Az Egyesült Államok történelme nagy részében nem a tudományos haladás motorja, hanem inkább annak haszonélvezője volt. A modern orvostudományt megalapozó óriások – Pasteur, Koch, Lister, Mendel, Curie, Fleming – nem amerikaiak, hanem európaiak voltak. A második világháború alatt azonban a mérleg elbillent. Franklin Roosevelt elnök létrehozta a Tudományos Kutatás és Fejlesztés Hivatalát (OSRD), és Vannevar Busht, az MIT korábbi dékánját nevezte ki annak vezetőjévé. Néhány év alatt az ügynökség hozzájárult egy maláriaellenes gyógyszer, egy influenza elleni oltóanyag, a tömeggyártású penicillin, és kevésbé üdítő módon az atombomba kifejlesztéséhez. Bush a állami támogatású kutatások szószólója lett, segítve létrehozni a Nemzeti Tudományos Alapot (NSF) és modernizálni az Egészségügyi Nemzeti Intézeteket (NIH). Ahogy ő fogalmazott: *”Tudományos haladás nélkül semmilyen más területen elért eredmény nem biztosíthatja nemzetünk egészségét, jólétét és biztonságát.”*
Bush víziója talán többet tett az amerikai tudományos fölényért, mint bármi más az elmúlt száz évben. A szövetségi kormány által finanszírozott kutatások számos meghatározó technológia mögött állnak: az internet, a mesterséges intelligencia, a CRISPR génszerkesztés, az Ozempic, és az mRNA-alapú vakcinák, amelyek számtalan életet mentettek a COVID-pandémia alatt. 2010 és 2019 között több mint 350 gyógyszert hagytak jóvá az USA-ban, és szinte mindegyik gyökerei az NIH-hez nyúlnak vissza. Az intézmény a világ legnagyobb biomedicinális kutatásokat támogató szervezetévé nőtte ki magát, 48 milliárd dolláros költségvetéssel, amely több tízezer tudós munkáját segíti. Egyes becslések szerint az USA minden befektetett dollárja öt dollárnyi társadalmi hasznot (gazdasági növekedés, magasabb életszínvonal) generál.
Donald Trump azonban, mióta visszatért a Fehér Házba, megbontotta a hosszú ideje fennálló pártközi konszenzust, miszerint a kormánynak támogatnia kell a tudományos kutatásokat, de utána többnyire háttérbe kell húzódnia. Adminisztrációja felfüggesztette az egészségügyi szervek kommunikációját, törölt adatokat honlapjaikról, több száz kormányzati tudóst elbocsátott, és javasolta a Nemzeti Tudományos Alap költségvetésének kétharmados csökkentését. Bejelentette, hogy az NIH többé nem fogja tiszteletben tartani a támogatásokhoz kapcsolódó „közvetett költségeket” – olyan kiadásokat, mint a laboratóriumi hely, kutatófelszerelések, veszélyes hulladék elszállítása vagy a klinikai vizsgálatokban részt vevő betegek adminisztrációja. Charles Roberts, a St. Jude Gyermekkórház Rákkutató Központjának vezetője így fogalmazott: *„Ez valószínűleg azt jelenti, hogy kevesebb kísérleti kezelés jut el a gyerekekhez. Több gyermek fog meghalni.”*
Bár egy szövetségi bíró ideiglenesen felfüggesztette ezt a változtatást, sok tudós egy még nagyobb problémával küzd: az NIH gyakorlatilag leállt az új támogatások odaítélésével. Trump hivatalba lépése óta kb. egymilliárd dollárral kevesebb forrást osztottak ki, mint az előző év azonos időszakában. A bírósági rendelkezések ellenére az adminisztráció továbbra is fagyasztva tartja a finanszírozást, eljárási trükkökkel akadályozva az üléseket, ahol a támogatásokról döntenek – ezzel lelassítva az Alzheimer-kór, a függőség, a szívbetegségek és más állapotok kutatását. (Néhány tudományos értékelő ülést ugyan engedélyeztek, de a döntéshozatali fórumok továbbra is tiltottak.)
A zavarok már most hullámzást keltenek az akadémiai világban. Az orvosi egyetemek leállították a felvételt, a laboratóriumok mérlegelik, mikor kell elbocsátaniuk alkalmazottaikat, az egyetemek visszavonják a PhD-programokra felvett hallgatók egy részét. Közben a biotechnológiai befektetők figyelmeztetnek az orvosi innováció visszaesésére. *„A gyógyszerfejlesztés alapkutatások állami támogatását igényli”* – mondta egy befektetési cég partnere múlt hónapban. *„Senki más nem tudja pótolni ezt a hiányt.”*
A reform önmagában nem probléma – sőt, az egészséges rendszer jellegzetessége. Az NIH akár át is strukturálhatná intézeteit, hogy csökkentse az ismétlődő munkát, nagyobb átalakító potenciállal rendelkező projekteket támogasson, vagy nagyobb átláthatóságot követeljen az intézményi költségek elszámolásában. De amit Trump csinál, az nem reform, hanem aláásás. Ráadásul a lehető legrosszabb időpontban.
Az USA régóta a tudományos teljesítmények világvezetője, de különböző mutatók szerint Kína most előretör. Az elmúlt években megelőzte az Egyesült Államokat a legtöbbet idézett tudományos cikkek és nemzetközi szabadalmi bejelentések terén. Már több tudományos és mérnöki PhD-t adományoz, és még a jelenlegi finanszírozási válság előtt is arra számítottak, hogy a kutatás-fejlesztési kiadásokban évtized végére utolérheti az USA-t. Trump talán az „Amerika első” jelszót hangoztatja, de adminisztrációjának stratégiája legjobb esetben is a második helyre fogja szorítani az országot.
Ha ma hatásos kezelések állnak rendelkezésre olyan halálos betegségekre, mint a HIV, a szívbetegség vagy a leukémia, az az alapkutatásokba történt történelmi beruházásoknak köszönhető. Ilyen beruházások nélkül ezekből a betegségekből ma is elfogadhatatlanul sokan halnának meg. Az amerikai tudomány visszaszorulása azt jelentheti, hogy az emberek továbbra is szenvedni fognak olyan betegségektől, amelyekre jelenleg kevés megoldás létezik: Parkinson-kór, hasnyálmirigyrák, demencia és mások. Alex Tabarrok közgazdász a „láthatatlan temető” metaforáját használja azokra, akik meghalnak, mielőtt egy életmentő innováció kifejlesztésre és jóváhagyásra kerülne. Könnyű észrevenni, ha egy gyógyszernek káros mellékhatása van, de nehezebb elképzelni, hogy egy hiányzó kezelés hogyan árt az embereknek.
Az adminisztráció intézkedései azt is jelenthetik, hogy akik életmentő terápiákat kaptak, azok többé nem fognak hozzájutni – és nem a jövőbeni „láthatatlan”, hanem a mai valódi temetőkben kötnek ki. A kormány lebontotta az AIDS Elleni Vészhelyzeti Tervet (PEPFAR), amely világszerte mintegy 26 millió élet megmentéséért felelt. A legrosszabb influenzaszezon közepén az FDA lemondta azt az ülést, ahol szakértők megvitatták volna az őszi oltóanyag frissítését. Közben a madárinfluenza veszélye növekszik – a vírus terjed a farmokon és olyan mutációkon megy keresztül, amelyek egyre nagyobb veszélyt jelentenek az emberi egészségre –, de az ország reakciója szánalmasan elmarad.
Mindeközben a gyermekkori oltási arányok tovább csökkennek, és a kanyaró járvány kilenc államban terjed. Két ember – egy texasi gyermek és egy új-mexikói férfi – már meghalt, ami az első kanyaró-hoz kapcsolható haláleset az USA-ban egy évtized után, és ami arra késztette Robert F. Kennedy Jr.-t, az ország legfőbb egészségügyi tisztviselőjét és egyben legismertebb vakcinaszkeptikusát, hogy – kissé későn – javasolja a szülőknek, fontolják meg gyermekeik beoltását. Emellett kedvezően nyilatkozott a csukamájolajról is.
*„A tudomány önmagában nem nyújt csodaszerű megoldást”* – írta Vannevar Bush. *„Csak csapatként lehet hatékony a nemzet jólétében.”* De úgy tűnik, a kormányunk nem akar a csapat része lenni.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.newyorker.com/magazine/2025/03/17/trumps-agenda-is-undermining-american-science.
A képet Hal Gatewood készítette, mely az Unsplash-on található.
