A mélytenger titkai: az ismeretlen élet a hadál övezetben

A Föld hadál övezete a tenger szintje alatt 6000-11 000 méter mélyen található, és a világ legkevésbé feltárt területei közé tartozik. Új kutatások feltárják ezt a drámai környezetet és az itt élő lényeket, amelyek a szélsőséges körülmények ellenére is itt találtak otthonra. A kutatók egy korszerű kínai tengeralattjáróval, a Fendouzhe-vel több mint 10 900 méter mélyre merültek, és több száz biológiai mintát gyűjtöttek a Yap-árokból, a Fülöp-szigeteki medencéből és a Mariana-árokból – a Föld legmélyebb óceáni árkából. A mintákban dokumentált több mint 7000 mikrobafajból több mint 89% korábban ismeretlen volt. A kutatók a Cell folyóiratban publikált tanulmányukban kiemelik a mikrobák "rendkívüli újszerűségét, diverzitását és heterogenitását", amelyeket a szélsőséges környezeti feltételek és a hadál övezet kényes topográfiája egyaránt befolyásol. A Mariana-árok Környezeti és Ökológiai Kutatása (MEER) projekt keretében végzett munka az első rendszerszintű betekintést nyújtja a hadál övezet ökoszisztémájába. A hadál övezetben extrém nyomás, közel fagypontos hőmérséklet, alacsony tápanyagszint és szinte teljes sötétség uralkodik. Ennek ellenére a mintákban 7564 mikrobafajt dokumentáltak, melyek 89,4%-a teljesen új volt. A mikrobák genetikai sokszínűsége különféle túlélési stratégiákat mutatott fel. A MEER projekt keretében ugyanazon a napon még két további tanulmány is megjelent, amelyek a hadál övezetben élő állatok adaptációs mechanizmusait vizsgálják. Az egyik tanulmány szerint az amfipódok (kis rákféle lények) szimbiózisban élnek baktériumokkal, ami lehetővé teszi számukra, hogy a szélsőséges körülmények között is prosperáljanak. A másik kutatás arra utal, hogy a tenger szintje alatt 3 kilométernél mélyebben élő halak mindegyikénél megtalálható egy genetikai mutáció, amely segít nekik kezelni a hideget, a nyomást és a napfény hiányát. A harmadik tanulmány feltárja, hogy bizonyos tengeri élőlények mikor jutottak le ilyen mélységekbe – például az angolnák mintegy 100 millió évvel ezelőtt kolonizálták a mélytengert, ami lehetővé tette számukra, hogy túléljék a dinoszauruszokat kiirtó meteoritbecsapódást. A három tanulmány együttesen azt bizonyítja, hogy a mikroorganizmusok és a nagyobb méretű élőlények hasonló adaptációs mechanizmusokat fejlesztettek ki a hadál övezetben. A kutatók szerint ez a konvergens adaptáció a fajhatárokat és biológiai tartományokat is átíveli. Azonban a mélytengeri kutatások során nem csak új fajokat találtak – emberi hulladékot is felfedeztek, például műanyag zacskókat, üdítős dobozokat és egy mosókosarat is. "Ez mélységesen megdöbbentett minket" – mondta Weishu Zhao, a Sanghaji Jiao Tong Egyetem extremofil mikrobiológusa. Bár a mélytengeri mikrobák képeseknek tűnnek néhány emberi szennyező anyag lebontására, ez csekély vigasz annak fényében, hogy az emberiség lábnyoma elérte az óceánok legmélyebb pontjait is. Végül pedig a tanulmány egykor élettelennek hitt övezet rendkívüli biodiverzitásáról nyújt betekintést, bizonyítva, hogy az élet mindig megtalálja a módját a túlélésre.