A „Project Hail Mary” című sci-fi filmben Ryan Gosling egy életfenntartó álomban utazik az űrben. De vajon a tudomány szerint ez lehetséges? A film nagy része valódi tudományon alapul, azonban a főszereplő gyógyszeres kómában történő tartós altatása a valóságban problémás lenne. Az ilyen állapot nem lassítaná jelentősen az anyagcserét, és a gyógyszerek idővel mérgezővé válnának. A kutatók szerint egy sokkal ígéretesebb megoldás az emberi hibernáció, vagy „szintetikus torpor” indukálása lenne, ami lényegesen lelassítaná a metabolizmust és csökkentené az oxigénigényt. Ez nemcsak az életfenntartást egyszerűsítené hosszú utazásokon, hanem védelmet is nyújthatna a kozmikus sugárzás ellen, ami jelenleg az űrfelfedezés egyik legnagyobb akadálya.
Bár emberben még nem sikerült mesterséges hibernációt elérni, olasz kutatók már „szintetikus torport” idéztek elő olyan patkányokban, amelyek természetesen nem hibernálnak. Egy másik, gyakran felbukkanó sci-fi koncepció a „kryoalvás”, vagyis a test fagyasztása és későbbi épségben való felélesztése. Néhány tudós elméletileg lehetségesnek tartja, hiszen a természetben példák rá, mint a medveövek vagy a szibériai szalamandrák. Egy német kutatásban sikerült egér agyszövetek agyműködését helyreállítani mélyhűtés után, ami elvileg igazolja a koncepciót. A gyakorlatban azonban óriási kihívás a sejtek megóvása a jégkristályok károsító hatásától.
Érdekes módon, a sci-fi filmek – köztük a „Project Hail Mary” is – gyakran hibáznak az életfenntartó álomból való felébredés ábrázolásában. A valóságban a biztonságos felélesztés órák vagy akár napokig is eltarthatna, mivel minden szervnek lassan és szabályozottan kell újra „működésbe lépnie”. A mesterséges hibernáció vagy kryonika megvalósítása forradalmasítaná a hosszú távú űrutazást, de a tudománynak még sok akadályt kell leküzdenie, mielőtt a filmekben látott azonnali felébredés valóra válhatna.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Daniele Levis Pelusi készítette, mely az Unsplash-on található.
