Az AI környezeti lábnyoma egyre nyilvánvalóbbá válik, amint egy új tanulmány becslései szerint az idén a mesterséges intelligencia annyi szénszennyezést generált, mint New York városa, és annyi vizet fogyasztott, mint amennyit az emberek palackozott víz formájában fogyasztanak globálisan. A kutatás, amelyet Alex de Vries-Gao, a VU Amsterdam Környezettudományi Intézet PhD-jelöltje publikált a Patterns című folyóiratban, valószínűleg még konzervatív képet is fest, mivel a jelenleg nyilvánosan elérhető, viszonylag korlátozott adatokra épül. A technológiai vállalatok átláthatatlansága megnehezíti annak felmérését, hogy az AI mindennapi feladatok részévé válása milyen környezeti terhet ró a bolygóra. De Vries-Gao korábbi kutatásokra támaszkodva számolta ki, hogy az AI globális áramigénye idén akár 23 GW is lehet, ami meghaladja a Bitcoin-bányászat 2024-es energiafogyasztását. Az általa becsült 32,6 és 79,7 millió tonna közötti éves széndioxid-kibocsátás összehasonlítható New York éves kibocsátásával (kb. 50 millió tonna).
Az adatközpontok nemcsak hatalmas energiafogyasztók, de jelentős vízigényük is van, ami szorosan kapcsolódik az áramhasználatukhoz. A vizet hűtési rendszerekben használják a szerverek túlmelegedésének megelőzésére, és az áramtermelő erőművek is nagy mennyiségű vizet igényelnek a berendezések hűtéséhez és a gőzturbinák működtetéséhez. De Vries-Gao becslése szerint az AI idén 312,5 és 764,6 milliárd liter víz között fogyaszthat, ami még egy 2023-as, 600 milliárd literre becsült tanulmány előrejelzését is meghaladja. Shaolei Ren, a University of California, Riverside egyetemi docense, aki részt vett a 2023-as tanulmányban, úgy véli, hogy de Vries-Gao elemzése “igazán konzervatív”, mivel csak az AI berendezések működtetésének környezeti hatásait mutatja be, kihagyva a teljes ellátási lánc és az eszközök életciklusának további hatásait.
Az Egyesült Államokban, ahol a világ legtöbb ilyen létesítménye található, egyre erősebb a helyi ellenállás az új adatközpont-projektekkel szemben, amelyet gyakran a víz- és energiafogyasztással kapcsolatos aggodalmak táplálnak. A pontosabb adatok hiánya miatt a becslések széles skálán mozognak. A vállalok fenntarthatósági jelentései gyakran kihagyják a kulcsfontosságú részleteket, például az áramigényből származó közvetett vízfogyasztást vagy az AI-ra specifikus forráshasználatot. A kibocsátás és a vízfogyasztás jelentősen változhat attól függően, hogy egy adatközpont hol található és mennyire szennyező a helyi áramhálózat, ezért a vállalatok nyitottsága az üzemi helyek és az új adatközpontok tervei kapcsán nagyobb betekintést engedélyezne az AI növekvő környezeti hatásába. Ahogy de Vries-Gao hangsúlyozza: “Szükségünk van erre az átláthatóságra, hogy elkezdhessük ezt a vitát.”
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.theverge.com/news/845831/ai-chips-data-center-power-water.
A képet Igor Omilaev készítette, mely az Unsplash-on található.