A Délkelet-Ázsiai szigetvilág ősi lakói már 40 000 évvel ezelőtt is kifinomult tengerjáró ismeretekkel rendelkeztek, ami a régiót a paleolitikum technológiai élvonalába emelte – mutatja ki egy nemrégiben közzétett régészeti tanulmány. A Fülöp-szigetek, Indonézia és Kelet-Timor területén feltárt kőeszközök elemzése alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a térség lakói nem csupán passzív sodródóként jutottak át szigetről szigetre, hanem aktív, tervszerű tengeri hajózást folytattak. Az eszközökön fennmaradt növényi rostok nyomai arra utalnak, hogy a korszak emberei már bonyolult kötélfonási technikákat alkalmaztak, amelyek elengedhetetlenek voltak a hajóépítéshez és a nyílt tengeri halászathoz.
A kutatás, amelyet a Journal of Archaeological Science című szakfolyóirat közölt, forradalmi megállapítást jelent: Délkelet-Ázsia a tengerjárás technológiájában jóval Európa és Afrika előtt járt. A bizonyítékokat nemcsak a speciális szerszámok, hanem a településeken talált halfogyasztási maradványok is alátámasztják – a tonhal és cápa csontjai egyértelműen azt bizonyítják, hogy az ősi közösségek képesek voltak a nyílt óceán halászati forrásait is hasznosítani. Ez kifinomult hajózási ismereteket, a halfajok vándorlási útvonalainak és szezonalitásának pontos ismeretét feltételezi.
A tanulmány szerzői, az Ateneo de Manila University kutatói hangsúlyozzák, hogy ezek a felfedezések megdöntik az eddig uralkodó nézetet, miszerint a prehisztorikus vándorlók bambusz tutajokon, kiszolgáltatva a tengeri áramlatoknak, jutottak át a szigetek között. Ezzel szemben a bizonyítékok arra utalnak, hogy képzett hajósok, szerves anyagokból (valószínűleg fából és növényi kötelekből) készült, tengerálló hajók segítségével járták be a távoli szigetvilágot. Ez a technológiai fejlettség lehetővé tette a régió korai benépesülését is.
A kutatás nemcsak a múltat világítja meg, hanem utal a jelenre is: a Délkelet-Ázsiában több tízezer évvel ezelőtt kialakult hajóépítő és tengerjáró hagyományok valószínűleg a alapját képezik azoknak a élő tengeri kultúráknak, amelyek a térségben a mai napig fennmaradtak. A régészeti leletek tehát nem csupán ősgyökerekről tanúskodnak, hanem egy olyan folyamatos technológiai innovációs központról, amely a történelem hajnalán is a világ egyik legfejlettebb régiójává tette Délkelet-Ázsiát.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Glenn Villas készítette, mely az Unsplash-on található.