A szerző mostanra oktatóvá avanzsált az egyetemen, ahol korábban saját maga is hallgató volt. Ugyanabban a tanszéken tanít, ahol annak idején diplomázott, sőt, pontosan abban a teremben oktat, ahol ő maga is részt vett a digitális tanulmányok bevezető kurzusán. A cikk írója elgondolkodik azon, milyen furcsa érzés a múlt és a jelen önmagának összeolvadása: ugyanott tartózkodik, de most már a tanár székében, miközben a diákjai életviteléről hallva realizálja, mennyire távol került a saját egyetemi éveitől. Ez a kettősség folyamatos önismereti folyamatot indít el benne, miközben próbálja feldolgozni a szerepváltás mélyebb jelentőségét.
A szerző visszaemlékezik egy bizonytalan, de alapozó korszakra: elsőévesként gyakran kihagyta a reggeli órákat, utált nyilvánosan beszélni, és csak a szociológia kurzusok keltték fel igazán az érdeklődését. A második év már stabilabbnak ígérkezett, üzleti és marketing pályát képzelt maga elé, de végül a harmadik évben döntött úgy, hogy a Kommunikáció és Digitális Tanulmányok szakirányt választja – egy olyan területet, amely valóban inspirálta. Eközben a mindennapi egyetemi élet is formálta: kísérletezett influenszerként a közösségi médiában, éjszakai pizzázások, kolis bulik és baráti kapcsolatok szőtték át a napjait, miközben egyértelmű karrierterv nélkül vette az akadályokat.
A cikk hangsúlyozza, hogy a szerző sikerének kulcsa nem egy merev ötéves tervben rejlett, hanem abban, hogy nyitott maradt a lehetőségekre – főleg a diploma megszerzése után. Egyes ajtókat mások nyitottak ki előtte (így jutott első állásaihoz), máskor pedig ő maga mérte fel, merre lépjen tovább. Ma, mint oktató, bár még mindig nem hiszi, hogy mindenre megvan a válasza, képes átadni a tanulságokat a diákjainak. A közönség előtti beszéd, amely régen rémálma volt, mára szenvedélyévé vált, és megtalálta helyét az oktatás világában.
Végül a szerző rámutat a múlt és a jelen egymásra utalásának fontosságára: amikor a terem frontjából néz ki a diákokra, egyben a saját ifjú énje felé tekint. Ez a kettősség lehetővé teszi számára, hogy együttérzően segítse a hallgatóit a saját útjuk megtalálásában. A visszatekintés ugyanolyan értékes, mint a előretekintés – és talán pont ez a belső folyamat teszi őt hiteles oktatóvá azok számára, akik most ott állnak, ahol ő néhány évvel ezelőtt.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.businessinsider.com/teach-same-college-earned-bachelors-weird-2025-11.
A képet José M. Reyes készítette, mely az Unsplash-on található.
