Magyar régészek egy kiemelkedően ritka, 1300 éves avar sírt tártak fel Székesfehérvár közelében, amelyben egy elit harcos maradványai és értékes sírmellékletek kerültek elő. A sír a műholdas felvételek alapján azonosított „Temetők az űrből” program keretében került feltárásra, és i.sz. 670-690 közé datálható, a Kárpát-medencében virágzó Avar Kaganátus időszakából. A feltárt tárgyak közé tartozik egy rendkívül ritka, rossz állapotban lévő, de épen maradt vas szablya, amelyet különleges fa tartóban emeltek ki a törékenysége miatt, továbbá ezüst övdíszek, aranyozott hajdíszek, üveggyöngyökből készült fülbevalók, nyílhegyek és egy hosszú kés.
A sírban talált avar harcos maradványai megrongálódtak a sírrablók tevékenysége következtében – míg a karjai és az alsóteste anatómiai helyzetben volt, addig a feje, mellkasa és hasa megrongálódott. A Pannon Avarról, akik eredetileg valószínűleg egy török vagy mongol elit által vezetett eurázsiai sztyeppei népek szövetségét alkották, kevés írott forrás maradt fenn, de a legújabb genetikai kutatások szerint a nők házasságkötés után a férjük falujába költöztek. A avar kaganátus a 9. században összeomlott a Bizánci Birodalommal, a frankokkal és a bolgárokkal folytatott harcok következtében, és területüket a Volga-Ural térségből érkező magyarok vették át.
A feltárt szablya különleges jelentőségű, mivel bár erősen rozsdás és törékeny, pengején finom díszítések nyomai láthatók, amelyek az avar kovácsok mesterségbeli tudásáról tanúskodnak. A sírmellékletek gazdag választéka, beleértve az ezüst ékszereket és a hajdíszeket, arra utal, hogy a sírban eltemetett személy magas rangú egyén lehetett az avar társadalomban. A leletanyag további elemzése reményt kelt az avar kultúra és haditechnika jobb megértése iránt, különös tekintettel a lovas harcosok által használt fegyverek fejlettségi szintjére.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet superneox lightsaber készítette, mely az Unsplash-on található.
