A 2025-es kémiai Nobel-díjat három tudós, köztük egy amerikai kutató kapta a „fém-szerves keretek” (MOF) fejlesztéséért. Ezek az sokoldalú molekuláris ketrecek képesek szennyező anyagok elnyelésére, energia tárolására, és akár gyógyszerek testen belüli célzott szállítására is. A díjat Susumu Kitagawa, Richard Robson és Omar M. Yaghi osztja meg, akiknek munkája forradalmasította a anyagtudományt. A MOF-ok jelenleg klinikai vizsgálatok alatt állnak rákos betegek sugárterápiájában, és már alkalmazzák széndioxid megkötésére cementgyártásban, valamint hidrogén előállításában.
A fém-szerves keretek lényegében molekuláris szivacsok, amelyek fémionok és szerves molekulák összekapcsolásából jönnek létre. Ezek az ismétlődő szerkezetek porózus, egyenletes méretű üregeket hoznak létre, amelyek akár nanométeres pontossággal képesek célzott anyagok megkötésére. A Utah Egyetem anyagtudósa, Ling Zang hangsúlyozza, hogy a pórusok mérete döntő jelentőségű például a PFAS-vegyületek (örök keményítők) eltávolításánál. A Nobel-bizottság a Harry Potter-sorozatból ismert Hermione varázstáskájához hasonlította ezeket a szerkezeteket, amelyek látszólagos méretükhöz képest rendkívül nagy kapacitással rendelkeznek.
A technológia orvosi alkalmazásait a Chicago Egyetemén fejlesztették tovább, ahol a RiMO-301 nevű MOF szerkezetet klinikai vizsgálatok alatt álló rákterápiák hatékonyságának növelésére használják. Az idei elismerés nem meglepő a szakemberek számára – Omar Yaghi és munkássága évek óta szerepelt a Nobel-díj előrejelzéseken. A Rice Egyetem professzora, Pernilla Wittung-Stafshede szerint a technológia érett volt a díjra, hiszen számos alkalmazási területen bizonyította hatékonyságát, a környezetvédelemtől az orvostudományig.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Chris Hahn készítette, mely az Unsplash-on található.
