A 2025-es kémiai Nobel-díjat három tudós, köztük egy amerikai kutató kapta a “fém-szerves keretek” (MOF) fejlesztéséért. Ezek az sokoldalú molekuláris kalitkák képesek szennyező anyagok elnyelésére, energia tárolására, és akár gyógyszerek testen belüli célzott szállítására is. A díjat Susumu Kitagawa, Richard Robson és Omar M. Yaghi osztja meg, akiknek munkája forradalmasította a anyagtudományt. A MOF-ok klinikai vizsgálatokon esnek át rákközelsugárzás terápiában, és már alkalmazzák széndioxid megkötésére cementgyártásban, valamint hidrogéntermelésben is.
A fém-szerves keretek kémiai és anyagtudományi újdonságot jelentenek: fémionok és szerves molekulák összekapcsolásával jönnek létre, melyek kristályos, pórusos szerkezetet alkotnak – akár egy molekuláris szivacs. A pórusok egyenletes méretüknek köszönhetően képesek hatalmas mennyiségű anyagot megkötni, akár a Harry Potter-sorozatból ismert bűvös táskákhoz hasonlóan. A technológiát már víztisztításra, PFAS-vegyületek eltávolítására és sivatagi körülmények között levegőből való víznyerésre is tesztelik.
Az úttörő munkát Richard Robson kezdte a Melbourne-i Egyetemen, aki gyémántok szerkezetéből merített inspirációt. Kitagawa laboratóriumában rugalmasabb MOF-okat hoztak létre, míg Yaghi stabilabb szerkezetek kifejlesztésével járult hozzá a terület fejlődéséhez. Az egyik legígéretesebb alkalmazás a Chicagói Egyetemen kifejlesztett RiMO-301, amely rákterápiák hatékonyságát növelve 42%-os javulást eredményezett klinikai vizsgálatokon. A szakértők szerint a technológia érett volt a Nobel-díjra, hiszen számos ipari és orvosi alkalmazása már bizonyította potenciálját.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Wilhelm Gunkel készítette, mely az Unsplash-on található.