Miközben az Európai Unió erőfeszítéseket tesz az orosz energiafüggőség teljes megszüntetésére, Magyarország kormánya kitart az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok mellett. Viktor Orbán miniszterelnök hangsúlyozza, hogy az ország földrajzi helyzete és a szovjet uralom alatt kiépített csővezeték-infrastruktúra miatt az orosz energia nélkülözhetetlen a magyar gazdaság számára. Orbán szerint az orosz olaj és gáz elvágása azonnali, percek alatt 4%-os gazdasági visszaesést okozna, ami katasztrófális következményekkel járna. A kormányzat ezért ellenzi az uniós szankciókat és az orosz energiaimport korlátozását, amit az EU többi tagállamától eltérően továbbra is fenntart, sőt növel is.
Azonban energiaszakértők és Orbán kritikusai szerint a magyar álláspontot inkább politikai, mint gazdasági megfontolások határozzák meg. László Miklós vegyészmérnök és energiaelemző kifejti, hogy az integrált európai energiapiac lehetővé tenné az orosz forrásoktól való függetlenedést, hiszen a szükséges infrastruktúra – például a horvátországi Adria-csővezeték – már létezik. Szerinte a kormányzat szándékosan kerüli az alternatívák keresését, ami jelentős hasznot hajt az orosz olaj- és gázimportból, miközben közvetve támogatja Oroszország hadiiparát. Az EU 2027-ig tervezi az összes orosz energiaimport teljes beszüntetését, amihez a magyar vezetés eddig ellenségesen viszonyul.
A térség más országai, mint például a Cseh Köztársaság, már bebizonyították, hogy lehetséges az orosz energiától való függetlenedés a megfelelő infrastrukturális fejlesztésekkel. A csehek megduplázták az olaszországi csővezeték kapacitását, ami lehetővé tette számukra az orosz olaj teljes elhagyását. Magyarország esetében az Adria-csővezeték képes lenne az ország olajigényének jelentős részét ellátni, bár a MOL vitatja a megbízható szállítás lehetőségét. Ezzel szemben a horvát Janaf olajszállító cég állítja, hogy képes lenne Magyarország és Szlovákia teljes éves olajigényét is biztosítani.
Borbála Takácsné Tóth gázipari kutató szerint az orosz gáz ára nem jelentősen olcsóbb az európai piaci árakhoz képest, és a modellszámítások alapján az orosz forrásoktól való elszakadás csupán 1,5-2 eurós megawattóránkénti áremelkedést okozna, ami kevesebb mint 5%-os növekedést jelentene. A MOL ugyanakkor már elkezdte a folyamatok diverzifikálását, és 2026-ig 500 millió dolláros beruházással készül az alternatív források jobb kihasználására. Az EU szabályozásai és a geopolitikai helyzet változása miatt az orosz energiafüggőség végét előre jelezhetjük, ami csekély árat követel minden európai országtól.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.yahoo.com/news/articles/hungary-clings-russian-oil-gas-052418085.html.
A képet Keszthelyi Timi készítette, mely az Unsplash-on található.