Neural hírek logo

Hong Kong Látványa A Filmben

Hong Kong városi látványa, amely két évszázad alatt fejlődött ki halászfalból gyarmati kikötővé, majd ragyogó metropolissá és nemzetközi pénzüvárossá, mindig is nehezen megragadható volt. Ackbar Abbas, a Hongkongi Egyetem egykori professzora 1997-es klasszikus tanulmányában azt állítja, hogy a város folyamatos átmeneti jellege miatt nehéz vizualizálni. A brit uralom alatti gyarmati időszaktól a nemzetközi pénzügyi központtá válásig Hong Kong folyamatosan változó, instabil skyline-járól ismert. Az 1997-es átadás óta a város politikai bizonytalansága csak tovább növelte ezt az érzést. A hongkongi filmesek generációi próbáltak megfelelő filmnyelvet találni a város effemer jellegének megörökítésére. Az 1980-as és 1990-es évek ikonikus filmjei, mint Wong Kar-wai Chungking Express-e, a város hiperstilizált képi világát örökítették meg. A 2000-es évek után azonban a filmesek stílusa sötétebb, cinikusabb lett, és egyre többen orientálódtak a főkontinens vagy Hollywood felé. A politikai válságok tovább korlátozták a helyi alkotók manőverezési terepét. Chan Hau Chun, egy fiatal hongkongi filmes, személyes, esszéisztikus stílusban mutatja be a város lakóinak mindennapjait. Legújabb filmje, a Map of Traces (2025), levélformában reflektál Hong Kong kollektív történelmére és jelenére. Chan munkái a korábbi ábrázolásoktól eltérően a zárt, klausztrofób otthoni terekre és a város marginalizált lakóira összpontosítanak. Filmjei egyedi nézőpontot kínálnak Hong Kong önképről és jövőjéről.
Google Hirdetés

A Hongkong városképe, amely két évszázad alatt fejlődött ki halászfalból gyarmati kikötővárossá, majd csillogó metropolissá és nemzetközi pénzügyi központtá, mindig is nehezen megragadható volt. Ackbar Abbas, a Hongkongi Egyetem egykori professzora 1997-es klasszikus tanulmányában, amely a terület brit-kínai átadását megelőző hónapokban jelent meg, arra utalt, hogy a probléma részben Hongkong állandó „átmeneti hely” státuszában rejlik. A város története az ópiumháborúk idején kezdődött, amikor a terület brit uralom alá került, és szabad kikötőként globális kereskedelem központjává vált. Milton Friedman 1980-ban még a szabad piac mintapéldájaként ünnepelte, ám a város horizontja folyamatosan változott: a spekulációs láz, a bevándorlási hullámok és a gyors urbanizáció miatt az építészet is hibrid és időtlen jellegűvé vált, hagyományos bambusz állványzatokkal nemzetközi sztároépítészek munkái mellett. A politikai bizonytalanság tovább mélyült az 1997-es átadás után, az „egy ország, két rendszer” modell ellenére, és a 2019-es tüntetések újabb feszültséget hoztak.

A hongkongi filmművészet mindig is próbált megfelelni a város effémer jellegének. Az 1980-as és 1990-es évek ikonfilmesei, mint Wong Kar-wai vagy John Woo, egyedi vizuális stílust alkottak, amely a város hiperaktív ritmusát tükrözte. Wong Chungking Express című filmje például nemcsak a tartalommal, hanem a lassított, reszkető képsorokkal is megörökítette Hongkong kaotikus energiáját. Abbas szerint ekkor alakult ki a hongkongi identitás, amely a saját eltűnésének lehetőségéből merített erőt. Az 1997-es átadás után azonban a hangulat sötétedett: a független filmesek, mint Fruit Chan, a város elszigetelt részeire és a kilátástalan ifjúságra fókuszáltak. A kínai-maintlandi koprodukciók elterjedése, valamint a politikai nyomás miatt számos alkotó Hollywoodba vagy Kínába vándorolt, ami tovább csökkentette a helyi filmipar kreatív szabadságát.

Manapság Chan Hau Chun filmjei kínálnak alternatívát a hagyományos narratívák helyett. Személyes, esszé-szerű stílusában a város marginális csoportjait és belső tereit járja körbe. Korai munkája, a 32+4 (2015), saját családi történetén keresztül mutatja be a szűk, felosztott lakások nyomasztó valóságát. Későbbi projektekben, mint az A room of many rooms (2024) vagy a Map of Traces (2025), tovább bővítette a perspektívát: a google maps-en való virtuális séták, levélformátum és dokumentum felvételek keverékével ragadja meg a város bizonytalan jellegét és lakóinak identitáskeresését. Chan munkássága nem próbál egységes identitást tulajdonítani Hongkongnak, hanem épp a belső ellentmondásokat, a szürrealitást és a kollektív emlékezet töredékeit tárja elénk, miközben azt sugallja, hogy a város valódi arca leginkább abban rejlik, ahogyan lakói maguk értelmezik a folyamatos változás és bizonytalanság állapotát.


Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.

Forrás: http://www.nybooks.com/online/2025/08/23/hong-kong-plays-itself/.

A képet Ruslan Bardash készítette, mely az Unsplash-on található.

Hírdetés
Hírdetés

Neural hírek

Hong Kong városi látványa, amely két évszázad alatt fejlődött ki halászfalból gyarmati kikötővé, majd ragyogó metropolissá és nemzetközi pénzüvárossá, mindig is nehezen megragadható volt. Ackbar
Az Európai Unió Általános Bírósága elutasította az EU-USA Adatvédelmi Keretrendszer (DPF) elleni keresetet, így az adatáramlás továbbra is zajlik az Atlanti-óceán felett. A francia képviselő,
Robert F. Kennedy Jr., az egészségügyi miniszter, szerint az amerikai gyerekek mitokondriális problémákkal küszködnek, ami látható az arcukon és testtartásukon. Ennek az állításnak azonban semmi
Friss információ a Samsung szeptemberi javításáról: a Galaxy Z Fold 7 és Flip 7 most kapta meg Koreában a frissítést, amely új funkciókat és fontos
A Wharton és az LSE: melyik a legjobb választás a gazdasági és pénzügyi karrierhez? Fedd fel, melyik intézmény nyújtja a legjobb lehetőséget a globális sikerre!
Ridley Scott, az Alien rendezzője elárulta, hogy 20 millió dollárt utasított vissza, amikor felkérték a Terminátor 3 megrendezésére. A legendás filmes szerint nem akarta elvállalni,
Google Hirdetés

Kertészet