Neural hírek logo
A chiton fogai titka

A chiton fogai titka

Elképesztő felfedezés a tengerparti csigákról: a csigák foga erősebb, mint az ipari vágószerszámok! Egy új tanulmány feltárta, hogy nanoszintű precizitással, vasat kötő fehérjékkel növesztik hihetetlenül erős fogazatukat. Ez a folyamat forradalmasíthatja az anyagtudományt, az ökológiailag barátibb anyaggyártást és akár az 3D nyomtatást is. A természet újra tanít minket, és ezúttal egy alig feltűnő kagyló az mester.

Első pillantásra a csigákhoz hasonlító, kagylószerű chitonok nem tűnnek különösebben érdekesnek, ám ha megfordítjuk őket, sorokban elhelyezkedő, éles és fényes fogakra bukkanhatunk. Ezek a rendkívül strapabíró, sokoldalú „rágók” annyira egyediek, hogy a kutatók a anyagtudomány következő áttöréséhez keresik a módját, hogy utánozzák őket. Egy augusztus 7-én a Science folyóiratban megjelent tanulmány részletesen feltárja, mi teszi a chiton fogakat ilyen erőssé és tartóssá. Az anatómiai elemzések során a kutatók egy rendkívül precíz és konzisztens vas-kötő fehérjét azonosítottak, amely olyan fogstruktúrákat hoz létre, amelyek – mint David Kisailus, a tanulmány társszerzője kiemeli – „felülmúlják az ipari vágószerszámok, csiszolóanyagok, fogászati és sebészeti implantátumok, valamint védőbevonatok anyagait”. Ráadásul a chitonok ezeket a fogakat szobahőmérsékleten, nanoszintű precizitással állítják elő, ellentétben az ember által előállított anyagokkal.

A kutatás során a csapat – melynek tagjai az Egyesült Államokból és Japánból is kerültek ki – egy, a chitonokra jellemző RTMP1 nevű fehérjét azonosított, amely lehetővé teszi a vas lerakódását a puhatestű fogain. Korábban is tudták, hogy ez a folyam teszi lehetővé a chitonok számára, hogy a kövekről lekaparják a makacs algákat, de a fehérjék pontos működési mechanizmusa és időzítése ismeretlen volt. Anyagtudományi és molekuláris biológiai eszközökkel dolgozva a kutatók végigkövették a fehérje útját a chiton szervezetében: az RTMP1 nanoszkopikus csöveken keresztül jut el a fogakhoz, ahol megkötözi a magnetit szerkezetét szabályozó vegyületeket, miközben felszabadítja a vasat a fogak környékén található ferritinből. Az eredmény egy rendkívül kemény, rendezett sorokba elhelyezkedő fogazat, amely kopás után vissza is nő.

A felfedezés nemcsak a természet iránti csodálatot erősíti, hanem hatalmas potenciállal bír a gyakorlatban is. Kisailus szerint a chiton fogak további vizsgálata hozzájárulhat olyan anyagok szintetizálásához, amelyeket az akkumulátorok, üzemanyagcellák katalizátorai és a félvezetők gyártásában hasznosíthatunk, valamint új utakat nyithat a fenntarthatóbb, környezetbarát additív gyártás (például 3D nyomtatás) terén. Nagyra törő elvárások egy ennyire szerény megjelenésű állatkától, de a chiton valóban „fém” (akár szó szerint, akár átvitt értelemben), ha megfordítjuk. És ki tudja? Talán a chiton fogak mintájára készült anyagok valóban a anyagtudomány következő nagy dobásai lesznek.


Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.

Forrás: https://gizmodo.com/the-bizarre-biological-trick-that-makes-mollusk-teeth-tougher-than-steel-2000642573.

A képet Jon Tyson készítette, mely az Unsplash-on található.

Neural hírek

A „The Diary of a CEO” című sikeres podcast vezető producere szerint a műsor emelte a pontossági mércét, miután egy BBC-vizsgálat megállapította, hogy az epizódok
Íme a Facebook lead szövegek magyarul, SEO-optimalizálva: **1. lead:** Sosem volt még ilyen egyszerű nagyszerű recepteket találni a konyhai kísérletezéshez – a vírusos TikTok-videóktól kezdve
A globális akadémiai szabadság helyzete romlik világszerte, bár néhány országban az elmúlt években jelentős javulás figyelhető meg – derül ki a Scholars at Risk hálózat
A fosszilis tüzelőanyagok továbbra is a legnagyobb áramforrás az amerikai hiperskálájú adatközpontok számára – derül ki a Nature Sustainability folyóiratban megjelent új tanulmányból. Ezek az
Íme a Facebook-poszt szövege: Egy 25 éves tokiói szoftvermérnök, Kaito Itokazu elárulta, hogy évi körülbelül 60 000 dollárt keres főállásban, mellékállásaiból pedig további 30 000
A brit Verge tudósítója szerint Jensen Huang, a Nvidia vezérigazgatója az AI-robbanás kulcsfigurája, akinek botránya túlmutat magánéletén és a vállalaton. A feltételezett kínai kémbotrány komolyan

Kertészet