# Klímaváltozás és a mezőgazdaság: világszerte csökkenhet a termés
A klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a mezőgazdaságra, és ez súlyos következményekkel járhat a globális élelmiszerellátás szempontjából. Bár a világ több élelmiszert termel, mint valaha, a termés nagy része csupán néhány kulcsfontosságú régióban koncentrálódik. Például Ukrajna és Oroszország adja a világ búza- és árpaexportjának több mint egyharmadát. Azonban ezek a termékeny területek, köztük az USA fontos mezőgazdasági övezetei is, a klímaváltozás miatt várhatóan jelentős termésveszteségeket szenvednek el. A *Nature* folyóiratban publikált tanulmány szerint a mérsékelt üvegházhatású gáz-kibocsátási forgatókönyv mellett hat alapvető mezőgazdasági termék hozama 11,2%-kal csökkenhet a század végére, még a gazdák adaptációs erőfeszítései ellenére is. A legnagyobb visszaesés nem a szegényebb régiókban, hanem a már most is jelentős élelmiszertermelő területeken, például az USA Közép-Nyugati részén várható, ahol a kukorica és szója termesztése dominál.
Az extrém időjárási viszonyok már most is hatással vannak a termésre. Idén például áradások pusztították el a rizst Tádzsikisztánban, az uborkát Spanyolországban és a banánt Ausztráliában. Az USA-ban a tavaszi viharok milliós károkat okoztak a mezőgazdasági területeken. Korábbi években a rekordmagas hőmérsékletek jelentős veszteségeket okoztak az áfonya, olajbogyó és szőlő termesztésében. A klímaváltozás következtében a növekvő átlaghőmérséklet, a változó csapadékminták és a gyakoribb aszályok vagy áradások tovább ronthatják a terméshozamokat. Andrew Hultgren, a University of Illinois Urbana-Champaign mezőgazdasági kutatója hangsúlyozza, hogy az élelmiszertermelés a leginkább időjárásfüggő gazdasági ágazat, így különösen érzékeny a klímaváltozásra.
A gazdák próbálnak alkalmazkodni: új, klímarezisztensebb növényfajtákat tesztelnek, módosítják a vetés időzítését, optimalizálják a műtrágya- és vízhasználatot, valamint beruházásokkal (például víztározókkal) próbálják csökkenteni a kockázatokat. A kérdés azonban az, hogy ezek az intézkedések lépést tudnak-e tartani a felmelegedéssel. Hultgren és csapata 54 ország mezőgazdasági és időjárási adatait elemezte az 1940-es évektől kezdve, különös tekintettel a kukoricára, búzára, rizsre, maniókára, sorgóra és szójababra – ezek együttesen az emberiség kalóriabevitelének kétharmadát teszik ki. A kutatás eredményei szerint az alkalmazkodás csökkentheti a terméskiesést, de nem képes teljesen ellensúlyozni a klímaváltozás hatásait.
A számítások szerint minden egyes Celsius-foknyi felmelegedés körülbelül 120 kalória/nap/fővel csökkenti a globális élelmiszertermelést, még akkor is, ha figyelembe vesszük a hosszabb növekedési időszakokat és a növekvő szén-dioxid-koncentráció előnyeit a növények számára. A mérsékelt kibocsátási forgatókönyv szerint – ami 2-3 °C-os hőmérséklet-emelkedést jelentene 2100-ig – a jövedelemnövekedés és az adaptációs intézkedések csak a termésveszteség egyharmadát tudnák kompenzálni. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nehezebb és drágább lehet ellátni a világ egyre növekvő népességét, különösen a klímaváltozás miatt kiszámíthatatlanabbá váló mezőgazdasági körülmények között.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.wired.com/story/the-world-is-producing-more-food-than-ever-before-but-not-for-long/.
A képet Reda Chakir készítette, mely az Unsplash-on található.
